Ezeket tanácsolja a Nébih az osztálykirándulásokra készített uzsonnák összerakásánál

Ahogy közeledik a tanév vége, egyre több iskolában indul el az osztálykirándulások időszaka – és ezzel együtt a nyári kánikula is. A meleg időjárás különösen nagy odafigyelést igényel az ételek csomagolásakor, hogy elkerüljük az élelmiszer-eredetű megbetegedéseket és a felesleges pazarlást. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Oktatási Programja ezért összegyűjtött néhány hasznos és egyszerű tanácsot.

Mit érdemes (és mit nem) csomagolni?

A Nébih szerint az egyik legfontosabb szempont, hogy olyan ételeket válasszunk, amelyek nem igényelnek hűtést, és jól bírják a meleget:

„Az elsődleges szempont az, hogy lehetőleg hűtést nem igénylő, tartósabb élelmiszereket válasszunk. Lehetőleg ne csomagoljunk hűtést igénylő termékeket” – olvasható a hivatal tájékoztatójában.

Jó választásnak számítanak például az egyszerű péksütemények, mint a pogácsa, kalács vagy croissant. Fontos azonban kerülni a gyorsan romló töltelékeket – például a túrós batyut, amely melegben gyorsan megromolhat.

Ha szendvicset készítünk, mellőzzük a kenőmájast és a párizsit, helyettük inkább tartósabb felvágottakat válasszunk, például száraz szalámit, kolbászt vagy turista szalámit. Ugyanígy érdemes kerülni a tojásos vagy majonézes töltelékeket is.

A gyümölcsök és zöldségek közül a kevésbé lédús, jól szállítható fajtákat ajánlja a Nébih. Jó példák erre az alma, körte, retek, sárgarépa és karalábé.

A PDSZ szerint a tankerületek évek óta csak az egynapos osztálykirándulásokat támogatják

Praktikus nassolnivalók

Az uzsonnák mellé érdemes olyan nassolnivalót csomagolni, ami nem csak finom, de biztonságos is meleg időben. Ilyenek például:

  • a müzliszelet,
  • a zabszelet,
  • valamint a különféle olajos magvak.

Ezek jól bírják a szállítást, táplálóak és energiadúsak is.

Hogyan csomagoljunk?

A csomagolásnál érdemes természetes anyagokat használni: a papírzacskó vagy vászonzsák például segíti a szellőzést, és elvezeti a nedvességet. A zöldségeket érdemes előre megmosni és kisebb adagokra porciózni.

A változatosság is fontos: lehetőség szerint szezonális alapanyagokat használjunk, és inkább több, kisebb csomagot készítsünk. Ha felcímkézzük az ételeket (pl. dátummal, étkezés szerint), könnyebb átlátni, mit mikor ajánlott elfogyasztani. A gyorsabban romló élelmiszereket – például tejtermékeket, felvágottakat – lehetőség szerint a kirándulás első étkezésére időzítsük.

Egy deci levest kaptak a miskolci gyerekek ebédre a menzán

Vonjuk be a gyerekeket is

A pazarlás elkerülése érdekében érdemes a gyerekeket is bevonni az uzsonna összeállításába. Kérdezzük meg, ők mit ennének szívesen – így nemcsak biztosabban fogy el az étel, de a gyerekek is jobban örülnek majd a saját „menüjüknek”.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.