Ezeket tanácsolja a Nébih az osztálykirándulásokra készített uzsonnák összerakásánál

Ahogy közeledik a tanév vége, egyre több iskolában indul el az osztálykirándulások időszaka – és ezzel együtt a nyári kánikula is. A meleg időjárás különösen nagy odafigyelést igényel az ételek csomagolásakor, hogy elkerüljük az élelmiszer-eredetű megbetegedéseket és a felesleges pazarlást. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Oktatási Programja ezért összegyűjtött néhány hasznos és egyszerű tanácsot.

Mit érdemes (és mit nem) csomagolni?

A Nébih szerint az egyik legfontosabb szempont, hogy olyan ételeket válasszunk, amelyek nem igényelnek hűtést, és jól bírják a meleget:

„Az elsődleges szempont az, hogy lehetőleg hűtést nem igénylő, tartósabb élelmiszereket válasszunk. Lehetőleg ne csomagoljunk hűtést igénylő termékeket” – olvasható a hivatal tájékoztatójában.

Jó választásnak számítanak például az egyszerű péksütemények, mint a pogácsa, kalács vagy croissant. Fontos azonban kerülni a gyorsan romló töltelékeket – például a túrós batyut, amely melegben gyorsan megromolhat.

Ha szendvicset készítünk, mellőzzük a kenőmájast és a párizsit, helyettük inkább tartósabb felvágottakat válasszunk, például száraz szalámit, kolbászt vagy turista szalámit. Ugyanígy érdemes kerülni a tojásos vagy majonézes töltelékeket is.

A gyümölcsök és zöldségek közül a kevésbé lédús, jól szállítható fajtákat ajánlja a Nébih. Jó példák erre az alma, körte, retek, sárgarépa és karalábé.

A PDSZ szerint a tankerületek évek óta csak az egynapos osztálykirándulásokat támogatják

Praktikus nassolnivalók

Az uzsonnák mellé érdemes olyan nassolnivalót csomagolni, ami nem csak finom, de biztonságos is meleg időben. Ilyenek például:

  • a müzliszelet,
  • a zabszelet,
  • valamint a különféle olajos magvak.

Ezek jól bírják a szállítást, táplálóak és energiadúsak is.

Hogyan csomagoljunk?

A csomagolásnál érdemes természetes anyagokat használni: a papírzacskó vagy vászonzsák például segíti a szellőzést, és elvezeti a nedvességet. A zöldségeket érdemes előre megmosni és kisebb adagokra porciózni.

A változatosság is fontos: lehetőség szerint szezonális alapanyagokat használjunk, és inkább több, kisebb csomagot készítsünk. Ha felcímkézzük az ételeket (pl. dátummal, étkezés szerint), könnyebb átlátni, mit mikor ajánlott elfogyasztani. A gyorsabban romló élelmiszereket – például tejtermékeket, felvágottakat – lehetőség szerint a kirándulás első étkezésére időzítsük.

Egy deci levest kaptak a miskolci gyerekek ebédre a menzán

Vonjuk be a gyerekeket is

A pazarlás elkerülése érdekében érdemes a gyerekeket is bevonni az uzsonna összeállításába. Kérdezzük meg, ők mit ennének szívesen – így nemcsak biztosabban fogy el az étel, de a gyerekek is jobban örülnek majd a saját „menüjüknek”.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.