Friss rangsor: ez a tíz legboldogabb város a világon

Az első helyet idén is egy európai város kapta, de a tavalyi győztest letaszították a trónról.

Az Institute for Qualitiy of Life hatodik alkalommal állította össze Happy City Index toplistáját, melyben a legboldogabb városokat rangsorolták – írja a prove.hu.

A Cambridge-re és az MIT-re is felvettek egy magyar diáklányt

A fenntartható fejlődéssel, életminőséggel foglalkozó kutatóintézet 82 indikátor figyelembevételével állította össze a legboldogabb, legélhetőbb városok listáját, melynek első helyét idén is Dánia egyik városa szerezte meg.

A 82 indikátort hat nagyobb területhez sorolták:

  • polgárok bevonása
  • kormányzás
  • környezet
  • egészség
  • gazdaság
  • mobilitás

    A tíz legboldogabb város a világon

    1. Koppenhága
    2. Zürich
    3. Szingapúr
    4. Aarhus
    5. Antwerpen
    6. Szöul
    7. Stockholm
    8. Tajpej
    9. München
    10. Rotterdam

    Az idei első helyezett Koppenhága lett, ami azért is érdekes, mivel 2024-ben még csak a nyolcadik helyen szerepelt. A tavalyi első helyezett Aarhus pedig lekerült a negyedik helyre. Szingapúr, amely most a harmadik helyen végzett, a tavalyi évben még nem szerepelt a top 10-es listán.

    Budapest idén a 110. helyet érte el, míg a régióból Bécs szerepelt a legjobban: az osztrák fővárost a 12. helyre rangsorolták.

    Koppenhága győzelmének egyik fő oka, hogy a város nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésre és az általános életminőségre. Emellett nem csak lakóit, de az oda látogató turistákat is igyekszik a fenntarthatóbb viselkedésre buzdítani.

     

    Hozzászólások

    „A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

    Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

    Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

    Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

    „Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

    Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

    Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

    Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.