Nyolc elítélt érettségizett idén a szegedi csillagbörtönben

Nyolc elítélt tett érettségi vizsgát magyar, matematika, történelem és idegen nyelv tantárgyakból az érettségi vizsgák első hetén a Szegedi Fegyház és Börtönben - írja a honlapján a Büntetés-végrehajtás.

  • Székács Linda

A közlemény szerint a fogvatartottak érettségije ugyanúgy zajlott, mint bármelyik közoktatási intézményben.

"Az iskolakörlet folyosóját a várakozás csendje járja át. Az elítéltek hangulata és arca izgalomról árulkodik. Vizsgadrukk, mondják" - írták, hozzátéve, hogy legyen szó általános iskolai, középfokú- vagy felsőfokú tanulmányokról, az oktatás szerepe segíti az elítéltek társadalmi reintegrációjának elősegítését.

Az érettségire készülés folyamán megtapasztalják, hogy tanulni nemcsak jó, hanem érdemes is, hiszen ezzel önbecsülésük is növekszik, a megszerzett tudás magabiztosságot, reményt ad, amit kamatoztathatnak, további tanulmányokat, szakmát építhetnek rá, s egy új, lehetőségekkel teli új világ nyílhat meg előttük szabadulásukat követően egy jobb életre.

A kötelező tárgyak után a következő napokban a rabok földrajzból is érettségiznek.

Az érettségi vizsgákkal kapcsolatban azt is megemlítik, hogy a Csillagbörtönben, Magyarország egyik legszigorúbb büntetés-végrehajtási intézetében 2004 óta van lehetősége vizsgát tenni az elítélteknek. Ezzel a lehetőséggel évi körülbelül tíz fogvatartott él.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.