Az orosz anyanyelvű diákoknak is észtül kell tanulniuk.
Jelenleg minden negyedik lakos Észtországban oroszajkú, ennek ellenére az észt kormány megszünteti az orosz anyanyelvi oktatást az országban – derül ki a Deutsche Welle riportjából.
Bár minden negyedik lakos oroszajkú, Észtországban már csak észtül tanítanak, megszűnt az orosz nyelvű oktatás������������ Észtországban észtül: hiába minden negyedik lakos oroszajkú, az észt kormány megszüntette az orosz ������������ nyelvű oktatást iskolákban. Ez különösen azoknak a gyerekeknek jelent problémát, akik egyáltalán nem tudnak észtül. ������ De most hirtelen muszáj lesz megtanulniuk.#Észtország #Oroszország #orosz #iskola #oktatás
Posted by DW Magyar on Tuesday, March 11, 2025
Ez a lépés sokaknak gondot okozhat, mivel a közel 300 ezres orosz kisebbséghez tartozó diákok nagyja eddig nem volt rákényszerítve az észt nyelv megtanulására, a döntés értelmében viszont kénytelenek lesznek.
Az orosz anyanyelvű oktatás eltörlését részben az orosz-ukrán konfliktus provokálta ki. A háború kirobbanása után úgy döntöttek, hogy ideje lesz ezt a posztszovjet örökséget is felszámolni, így csak az észt nyelvű oktatást biztosítják a gyerekeknek. Egy másik, indok viszont az, hogy „Oroszország túlságosan aktívan avatkozott bele az észt oktatási kérdésekbe” – fogalmazta meg Kristina Kallas, az észt oktatásügyi miniszter.
Kallas szerint minden alkalommal geopolitikai kérdést csináltak belőle, ez pedig jelentősen destabilizálta volna Észtországot. Így kifejezetten óvatosan kellett megközelítsék a reformot.
Vannak orosz diákok, akik örülnek a változásnak. Például a riportban bemutatott Viktoria Businszkaja, gyorsan és szépen sajátítja el az észt nyelvet, amit egyedül az iskola falai között hall, mivel az észt főváros egy olyan negyedében él, ami tisztán oroszok által lakott terület. Édesanyjával közösen tanulják az észt nyelvet úgy, hogy a lány lefordítja neki a házi feladatát.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
