Három diák segítségével sikerült elolvasni egy 2000 éves tekercset, ami elégett a Vezúv kitörésében

Virtuálisan sikerült kitekerni egy vulkánkitörés által teljesen elégett tekercset, amely közel 2,000 évvel ezelőtt elpusztította Pompejit.

A tekercset egy római villa könyvtárában találták Herculaneumban, egy olaszországi városban, amelyet a Vezúv kitörése pusztított el 79-ben – írja a The Guardian. Az épületről úgy gondolják, hogy Julius Caesar apósé lehetett.

A megégett tekercset egy szoftverrel, virtuálisan nyitották ki, és sikerült több oszlopnyi szöveget feltárni belőle.

„Ez a tekercs több olvasható szöveget tartalmaz, mint bármely más, eddig digitalizált Herculaneum-i tekercs”

- mondta Dr. Brent Seales, a Vezúv Kihívás társalapítója. A kihívást azért indították, hogy olyan szoftvereket fejlesszenek ki, amelyek segítenek a megégett és olvashatatlanná vált szövegek rekonstruálásában.

A tekercs rossz állapota miatt nem lehetett kinyitni, így 3D-s röntgenfelvételeket használtak a digitális kigurításhoz.
The Guardian - Vesuvius Challenge

Tavaly Nat Friedman, egy amerikai technológiai vezető és a Vezúv Kihívás alapító szponzora bejelentette, hogy egy három diákból álló csapat — Youssef Nader Németországból, Luke Farritor az Egyesült Államokból és Julian Schilliger Svájcból — nyerte el a verseny 700,000 dolláros fődíját, miután több mint 2000 görög betűt olvastak el egy másik Herculaneumban talált tekercsről.

A nyertes diákok egy olyan szoftvert fejlesztettek, ami 3D-s röntgenfelvételek alapján virtuálisan kigurítja az összeégett tekercset. Ezt követően mesterséges intelligenciát használtak a tinta jelenlétének detektálására a papirusz rostjain, így végül fel tudták olvasni az ősi szöveg egyes részeit.

A Herculaneumban feltárt tekercsről úgy gondolják, hogy a hedonista filozófus, Philodémosz írta, aki a szövegben az olyan kellemes élmények forrásait tárgyalta, mint zene vagy az étkezés. És például azt vizsgálta, hogy a kellemes élmények a bőséges vagy a ritka, a kisebb vagy nagyobb étkezési összetevőkből származnak-e.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.