Több diák kezdett rendszeresen inni a COVID miatt szigorúbban korlátozó országokban

Az unalom, a stressz és a társas érintkezés hiánya miatt ihattak többet a diákok a COVID-19 világjárvány alatt.

Egy friss nemzetközi kutatás szerint a világjárvány alatti korlátozások hatással voltak a diákok alkoholfogyasztási szokásaira. Míg a legtöbb országban csökkent a fogyasztás, addig a szigorúbb intézkedéseket bevezető országokban – például Németországban és az Egyesült Államokban – sok hallgató számolt be a heti rendszerességű alkoholfogyasztás növekedéséről.

A kutatást az Antwerpeni Egyetem vezette, és 25 ország felsőoktatásban tanuló hallgatóinak szokásait vizsgálta a COVID előtti és a lezárások alatti időszakban. Magyar részről a Budapesti Corvinus Egyetem is részt vett a munkában. Az eredmények szerint Magyarországon nem tapasztaltak jelentős változást.

A legtöbb országban csökkent a "nagyivás", azaz az egyszerre hat vagy több ital elfogyasztása, amit az iskolabezárások hatásával magyaráznak. Ugyanakkor az olyan országokban, ahol különösen szigorúan korlátozták a társas eseményeket – például Kanadában, Norvégiában, Izraelben és az Egyesült Államokban –, nőtt a heti rendszerességű alkoholfogyasztó diákok aránya.

A kutatók szerint ennek hátterében az unalom, a stressz és a társas érintkezés hiánya állhat. Mivel a "nagyivás" általában közösségi eseményekhez kötődik, a szigorú korlátozások ezt visszaszorították, viszont a rendszeres alkoholfogyasztás egyes diákok számára megküzdési mechanizmussá válhatott.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.