Érdemes lesz január 17. és 19. között az éjszakai égboltot kémlelni.
Január 17. és 19. között, napnyugta után a Vénusz – ismertebb nevén az Esthajnalcsillag – szabad szemmel is jól látható együttállásba kerül majd a gyűrűs Szaturnusszal, közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-vel.
Az Esthajnalcsillag egyébként a legfényesebb égitest a Nap és a Hold után, és a legfényesebb csillagszerű objektum az egész égen.
Ritka és kivételes együttállás lesz a Vénusz és a Szaturnuszé, mivel akár szabad szemmel is megfigyelhető lesz a két égitest látszólagos közelsége. És bőven lesz rá idő megfigyelni, mivel három este is ebben a pozícióban lesznek láthatóak a délnyugati, sötétedő égbolton.
A Vénusz napnyugta után már látszani fog a délnyugati égbolton, egy órával később pedig a Szaturnusz is felbukkan majd mellette. Január 17-én, péntek este a bolygók már 17:30-kor is feltűnően látszani fognak, és további három órán keresztül megfigyelhetőek lesznek, mielőtt lebuknak a horizont alá. 17:30-kor az együttállás dél-nyugaton, 26 fokkal a látóhatár fölött, a Vízöntő csillagképben lesz látható.
A bolygók január 18-án lesznek egymáshoz legközelebb, mindössze 2,1 fokos távolságra.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
