Úgy lett spanyol Scrabble-világbajnok, hogy nem is beszél spanyolul
Az új-zélandi férfi ugyanígy nyerte meg a francia világbajnokságot 2015-ben is.
Rodler Lili
A hazájában csak a Scrabble Tiger Woodsának tartják a profi szókirakót, Nigel Richardsot, de a nevét most már világszerte ismerik és valószínűleg félik is. Ugyanis az új-zélandi férfi amelyik Scrabble-bajnokságon megjelenik, azt biztosan meg is nyeri.
Legutóbb idén novemberben aratott mindent elsöprő győzelmet Granadában. Húsz ország több mint 150 versenyzője utazott Spanyolországba, hogy megnyerjék a játék spanyol világbajnoki címét. Bár már több hét is eltelt a verseny végén aprólékosan összeszámolt pontok kihirdetése után, de a Guardian szerint a spanyol bizottság azóta sem hiszi el, hogy ez megtörténhetett.
Richards úgy nyerte meg a bajnokságot, hogy egyáltalán nem beszél spanyolul.
„Hihetetlen megaláztatás” – jellemezte a helyzetet a héten az egyik spanyol hírműsor vezetője, míg egy másik riportban „az abszurditás csúcsának” nevezték a történteket.
Az 57 éves férfi teljesítménye azok előtt, akik ismerik a történetét, nem lehet nagy meglepetés. Az első külföldi versenyét, ahol ámulatba ejtette a bizottságot 2015-ben nyerte meg Franciaországban. A francia nyelvű Scrabble-világbajnokságot aztán 2018-ban is megnyerte. Hozzá kell tenni, hogy Richards mind a mai napig nem beszél franciául.
A győzelemének kulcsa állítólag az volt, hogy kilenc hét alatt bemagolt egy francia szótárat. Valószínűleg a spanyol versenyen is így arathatott elsöprő sikert.
„Ez a valaki nagyon különleges, hihetetlen képességekkel rendelkezik; ő egy igazán tehetséges fickó” – méltatta legnagyobb riválisát a verseny második helyezettje, Benjamín Olaizola, majd így folytatta:
Egy olyan új-zélandi játékosról beszélünk, aki többször is megnyerte már az angol nyelvű világbajnokságot – konkrétan legalább öt alkalommal.
A jelenleg Malajziában élő és több mint harminc éve Scrabble-bajnokságokon induló Niger Richards a szókirakó szerelmesei szerint a világ legjobb Scrabble-játékosának számít. Az új-zélandi férfi sikerét sokan abban látják, hogy állítólag fotografikus memóriája van, és nagyon gyorsan megy neki a fejben elvégzett valószínűségszámítás is.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
