Fókabőrbe töltött madarak és pirított kukacok – 5+1 karácsonyi étel, amitől a hideg is kiráz

„Ha Rómában vagy, tégy úgy, ahogy a rómaiak” – tartja a közmondás, de lehet, ha ezeken a vidékeken járunk karácsonykor, akkor inkább nem eszünk ezekből a fogásokból.

  • Rodler Lili

Az is igaz, hogy ami nekünk furcsa az másoknak megszokott, hiszen nekik ezek az ételek számítanak tradicionálisnak. Minden esetre voltak olyanok, amiken elcsodálkoztunk, hogy ilyen létezik.

1. Kiviak (Grönland)

A Disgusting Food Museum oldalán az elsők között említik ezt az „ínyencséget”. A grönlandi inuitok (eszkimók) az alkafélék családjába tartozó madarat fogyasztják karácsonykor fókabőrbe töltve.

A fókazsírral bekent madártetemeket egy korábban elejtett fóka bőrébe töltik, persze csak miután a annak húsát már gondosan eltávolították belőle. Egy ilyen bőrbe akár több száz madár is belefér. Ha a fókabőr megtelt, összevarrják, és kövekkel nyomják le, hogy a többi állat ne férjen hozzá. Ezután a bőrbe töltött madarakat eltemetik, és hónapokig hagyják a földben rohadni.

Amikor pedig már fogyasztás előtt állnak, ki-ki ízlés szerint megnyúzza vagy megkopasztja a rothadt tetemet.

 

Madarakkal töltött fókabőr, az eszkimók ünnepi fogása

Egyébként emellett előszeretettel fogyasztanak bálnabőrt is.

2. Smalahove (Norvégia)

Norvégiában a smalahove, vagyis a főtt bárányfej, hagyományos karácsonyi fogásnak számít. A vállalkozó kedvű turisták is előszeretettel megkóstolják, de sok esetben nem is sejtik, hogy miként készítik el a helyiek ezt az ételt.

 

A főtt bárányfejet finn pálinkával, vagy valamilyen sörrel kínálják

Első lépésként lenyúzzák a gyapjút és a bőrt, majd eltávolítják az agyat. A fejet besózzák, néha füstölik, aztán körülbelül 3 órán keresztül főzik. Mivel a szem és a fül a legzsírosabb rész, ezt szokták leghamarabb megenni, amíg még meleg. Egy fél fej számít az egy főre eső adagnak, köretnek pedig összetört sárgarépát vagy krumplit adnak mellé.

3. Pirított kukacok (Dél-Afrika)

Nem nagy meglepetés, hogy vannak olyan régiók, ahol a rovarok fogyasztása általános dolog. Mégis muszáj volt feltenni a listára, mivel abszolút nem számít megszokottnak, mint karácsonyi fogás.

 

Ünnepinek mondható, mivel színes és díszes a szárnyuk mielőtt megsütik őket

Dél-Afrikában az úgynevezett kis pávaszem névre hallgató molylepke lárváiból készítenek közkedvelt, olajban sült csemegét, írja a Nosalty.hu. És valahol egyébként illik is a karácsony szelleméhez ez a fogás, mivel a molylepke szárnyai kifejezetten színesek és díszesek.

4. Kæst skata (Izland)

December 23-án fogyasztják Izlandon az erjesztett ráját, amit előtte homokba ásva hat hónapig érlelnek. A szagát rengeteg sóval próbálják mérsékelni, de így is az egyik legbüdösebb ételnek számít.

 

A kifejezetten büdös fogást sóval próbálják illatosabbá tenni

Ahogy a norvégok a bárányfejet, ők is főtt krumplival vagy valamilyen más zöldséggel tálalják a ráját. Esetleg egy kis bárányzsírral megkent rozskenyérrel.

5. Maksalaatikko (Finnország)

Bár a máj és gyümölcs kombináció sem annyira elvetemült dolog, mégis a finneknek sikerült valami olyasmit alkotni, amit kétszer meggondolnánk, hogy megkóstoljuk-e.

 

A képen nem tűnik rossznak, de a finn gyerekek is rettegik

Májat, rizst, vajat, hagymát, tojást és mazsolát sütnek egybe egy nagy római tálban. Ha kész, akkor mellé általában vörösáfonya lekvárt kínálnak.

+1 Kocsonya (Észak-Európa)

Ennél a pontnál igazolódik be igazán az a teória, hogy ami az egyiknek gusztustalan, az a másiknak lehet a legfinomabb dolog a világan. Magyarországon is sokan vannak, akik nem szeretik a kocsonyát, de azért a lakosság többsége inkább azon vitatkozik, hogy inkább bőrös vagy húsos legyen vagy, hogy kerül-e bele bármilyen zöldség vagy sem.

 

A nyugati világban viszont az egyik legbizarrabb ételnek számít a kocsonya és nem értik, hogy hogyan tudják az észak-európaiak megenni. Pedig, ha tudnák milyen finom.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.