Jobban bízunk az idegenekben részegen, de csak akkor, ha ugyanazon az eseményen veszünk részt

Az ivás és a részegség összefügg azzal, hogy jobban bízunk másokban, ha közös élményben osztozunk velük – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem új kutatásából.

  • Rodler Lili

Az alkoholfogyasztás már széles körben ismert egészségügyi kockázat, de ezek a friss kutatási eredmények most rávilágítanak viselkedési hatásokra is, amit a mérsékelt társas alkoholfogyasztás okoz.

"Ez a kutatás egyfajta belső csoportképződést valószínűsít, ahol az ivók egyre jobban bíznak a többi résztvevőben és más ivókban, mivel mindannyian egy közös esemény részei, ahol az alkoholfogyasztás széles körben elfogadott és szinte normának tekinthető" – fejtette ki Giuseppe Attanasi, a Corvinus Egyetem professzora, aki munkatársaival együtt több mint 1800 résztvevővel készített interjúkat egy nagy zenei fesztiválon, hogy alátámasszák a kutatásukat. A kutatás eredményeit a Journal of Behavioral and Experimental Economics folyóiratban közölték.

Az interjúk mellett az alanyokat meg is szondáztatták, illetve önbevallásos alapon azt is meg kellett mondaniuk, hogy mennyire érzik magukat részegnek. Illetve az alanyok mások iránt mutatott bizalmuk különböző típusait mérték:

  • A bizalmukat mások iránt általában.
  • A bizalmukat azok iránt, akikkel közös élményben osztoznak (más fesztiválozók).
  • A bizalmukat az ugyanazon az eseményen jelen lévő alkoholfogyasztókban.

 

Az eredmények pozitív és szignifikáns kapcsolatot mutatnak az alkoholmérgezés foka, valamint az esemény többi résztvevője és ezen belül az ottani alkoholfogyasztók iránti bizalom között. Viszont nincs összefüggés a részegség mértéke és a mások iránti általános bizalom között, sőt inkább az feltételezhető, hogy az általános bizalom csökken.

A kutatásból az is kiderült, hogy a résztvevők szinte mindegyike azt feltételezi, hogy kevesebbet iszik, mint a fesztivál többi résztvevője, sőt inkább csoportnyomásként tekintenek az elfogyasztott alkohol mennyiségére.

„Mivel az alkoholfogyasztás segít az egyénnek jobban megbízni valakiben, aki szintén iszik (és aki az egyén vélekedése szerint többet iszik nála), ez úgy tekinthető, hogy az egyén csoportos viselkedésként fogadja el az ivást. Ha az alkoholfogyasztást az ugyanahhoz a csoporthoz való tartozás jeleként érzékelik, ez megmagyarázhatja, hogy miért magasabb a bizalmi szintjük más ivók iránt az adott eseményen” – fejtették ki a kutatók.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.