Az ivás és a részegség összefügg azzal, hogy jobban bízunk másokban, ha közös élményben osztozunk velük – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem új kutatásából.
Az alkoholfogyasztás már széles körben ismert egészségügyi kockázat, de ezek a friss kutatási eredmények most rávilágítanak viselkedési hatásokra is, amit a mérsékelt társas alkoholfogyasztás okoz.
"Ez a kutatás egyfajta belső csoportképződést valószínűsít, ahol az ivók egyre jobban bíznak a többi résztvevőben és más ivókban, mivel mindannyian egy közös esemény részei, ahol az alkoholfogyasztás széles körben elfogadott és szinte normának tekinthető" – fejtette ki Giuseppe Attanasi, a Corvinus Egyetem professzora, aki munkatársaival együtt több mint 1800 résztvevővel készített interjúkat egy nagy zenei fesztiválon, hogy alátámasszák a kutatásukat. A kutatás eredményeit a Journal of Behavioral and Experimental Economics folyóiratban közölték.
Az interjúk mellett az alanyokat meg is szondáztatták, illetve önbevallásos alapon azt is meg kellett mondaniuk, hogy mennyire érzik magukat részegnek. Illetve az alanyok mások iránt mutatott bizalmuk különböző típusait mérték:
Az eredmények pozitív és szignifikáns kapcsolatot mutatnak az alkoholmérgezés foka, valamint az esemény többi résztvevője és ezen belül az ottani alkoholfogyasztók iránti bizalom között. Viszont nincs összefüggés a részegség mértéke és a mások iránti általános bizalom között, sőt inkább az feltételezhető, hogy az általános bizalom csökken.
A kutatásból az is kiderült, hogy a résztvevők szinte mindegyike azt feltételezi, hogy kevesebbet iszik, mint a fesztivál többi résztvevője, sőt inkább csoportnyomásként tekintenek az elfogyasztott alkohol mennyiségére.
„Mivel az alkoholfogyasztás segít az egyénnek jobban megbízni valakiben, aki szintén iszik (és aki az egyén vélekedése szerint többet iszik nála), ez úgy tekinthető, hogy az egyén csoportos viselkedésként fogadja el az ivást. Ha az alkoholfogyasztást az ugyanahhoz a csoporthoz való tartozás jeleként érzékelik, ez megmagyarázhatja, hogy miért magasabb a bizalmi szintjük más ivók iránt az adott eseményen” – fejtették ki a kutatók.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
