Jobban bízunk az idegenekben részegen, de csak akkor, ha ugyanazon az eseményen veszünk részt

Az ivás és a részegség összefügg azzal, hogy jobban bízunk másokban, ha közös élményben osztozunk velük – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem új kutatásából.

  • Rodler Lili

Az alkoholfogyasztás már széles körben ismert egészségügyi kockázat, de ezek a friss kutatási eredmények most rávilágítanak viselkedési hatásokra is, amit a mérsékelt társas alkoholfogyasztás okoz.

"Ez a kutatás egyfajta belső csoportképződést valószínűsít, ahol az ivók egyre jobban bíznak a többi résztvevőben és más ivókban, mivel mindannyian egy közös esemény részei, ahol az alkoholfogyasztás széles körben elfogadott és szinte normának tekinthető" – fejtette ki Giuseppe Attanasi, a Corvinus Egyetem professzora, aki munkatársaival együtt több mint 1800 résztvevővel készített interjúkat egy nagy zenei fesztiválon, hogy alátámasszák a kutatásukat. A kutatás eredményeit a Journal of Behavioral and Experimental Economics folyóiratban közölték.

Az interjúk mellett az alanyokat meg is szondáztatták, illetve önbevallásos alapon azt is meg kellett mondaniuk, hogy mennyire érzik magukat részegnek. Illetve az alanyok mások iránt mutatott bizalmuk különböző típusait mérték:

  • A bizalmukat mások iránt általában.
  • A bizalmukat azok iránt, akikkel közös élményben osztoznak (más fesztiválozók).
  • A bizalmukat az ugyanazon az eseményen jelen lévő alkoholfogyasztókban.

 

Az eredmények pozitív és szignifikáns kapcsolatot mutatnak az alkoholmérgezés foka, valamint az esemény többi résztvevője és ezen belül az ottani alkoholfogyasztók iránti bizalom között. Viszont nincs összefüggés a részegség mértéke és a mások iránti általános bizalom között, sőt inkább az feltételezhető, hogy az általános bizalom csökken.

A kutatásból az is kiderült, hogy a résztvevők szinte mindegyike azt feltételezi, hogy kevesebbet iszik, mint a fesztivál többi résztvevője, sőt inkább csoportnyomásként tekintenek az elfogyasztott alkohol mennyiségére.

„Mivel az alkoholfogyasztás segít az egyénnek jobban megbízni valakiben, aki szintén iszik (és aki az egyén vélekedése szerint többet iszik nála), ez úgy tekinthető, hogy az egyén csoportos viselkedésként fogadja el az ivást. Ha az alkoholfogyasztást az ugyanahhoz a csoporthoz való tartozás jeleként érzékelik, ez megmagyarázhatja, hogy miért magasabb a bizalmi szintjük más ivók iránt az adott eseményen” – fejtették ki a kutatók.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.