Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
„Micsoda mintát mutatunk a gyerekeknek arról, hogyan működnek a párkapcsolatok, a barátságok, hogyan beszélünk egymással és egymásról…”- írja Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember az alapítvány közleményében, aki felteszi a kérdést, az ilyen esetek után mégis milyen jogon lehet rászólni a gyerekekre, hogy ne bántsák egymást, a nézeteltéréseiket pedig próbálják meg személyesen tisztázni?
A szakember szerint rengeteg konfliktus adódik abból, hogy bár a gyerekek technikailag jól használják a telefonjukat, „de nincs meg az érzelmi érettségük ahhoz, hogy felmérjék, milyen károkat, sérüléseket tudnak okozni egy-egy döntésükkel.”
A botrányok előtt is már komoly problémát okozott, hogy sok fiatal gyakran a magánélet tiszteletben tartása nélkül készített felvételeket vagy fotókat a telefonjával. Most pedig azt láthatják a médiában, hogy a felnőttek is ugyanezt csinálják.
Mindezek ellenére arra kellene tanítani őket, hogy nem ez a követendő példa. Ezért lenne kifejezetten szükséges, hogy a gyerekek edukálva legyenek arról, miért fontos a magánélet és az emberi méltóság tiszteletben tartása, valamint, hogy hol húzódik az erőszak és a visszaélés határa.
Gyurkó azt is ajánlja, hogy a szülők kérdezzenek vissza, mik a gyerekek gondolataik a témával kapcsolatban, hiszen így lehet a legjobban megérteni, milyen részletek ragadtak meg bennük a legjobban.
