Az elmúlt időszakban számos „hangfelvételbotrány” jelent meg a hazai médiában. Ezeket sokan ellenzik, mások pedig popcornnal a kézben várják a történetek folytatását. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány azonban fel szeretné hívni a figyelmet arra, hogy az ilyen botrányok hatására mennyire károsulhatnak a gyerekek.
„Micsoda mintát mutatunk a gyerekeknek arról, hogyan működnek a párkapcsolatok, a barátságok, hogyan beszélünk egymással és egymásról…”- írja Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember az alapítvány közleményében, aki felteszi a kérdést, az ilyen esetek után mégis milyen jogon lehet rászólni a gyerekekre, hogy ne bántsák egymást, a nézeteltéréseiket pedig próbálják meg személyesen tisztázni?
A szakember szerint rengeteg konfliktus adódik abból, hogy bár a gyerekek technikailag jól használják a telefonjukat, „de nincs meg az érzelmi érettségük ahhoz, hogy felmérjék, milyen károkat, sérüléseket tudnak okozni egy-egy döntésükkel.”
A botrányok előtt is már komoly problémát okozott, hogy sok fiatal gyakran a magánélet tiszteletben tartása nélkül készített felvételeket vagy fotókat a telefonjával. Most pedig azt láthatják a médiában, hogy a felnőttek is ugyanezt csinálják.
Mindezek ellenére arra kellene tanítani őket, hogy nem ez a követendő példa. Ezért lenne kifejezetten szükséges, hogy a gyerekek edukálva legyenek arról, miért fontos a magánélet és az emberi méltóság tiszteletben tartása, valamint, hogy hol húzódik az erőszak és a visszaélés határa.
Gyurkó azt is ajánlja, hogy a szülők kérdezzenek vissza, mik a gyerekek gondolataik a témával kapcsolatban, hiszen így lehet a legjobban megérteni, milyen részletek ragadtak meg bennük a legjobban.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
