Hogyan hathatnak a gyerekekre a hangfelvételbotrányok? A gyerekjogi szakember elmondja

Az elmúlt időszakban számos „hangfelvételbotrány” jelent meg a hazai médiában. Ezeket sokan ellenzik, mások pedig popcornnal a kézben várják a történetek folytatását. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány azonban fel szeretné hívni a figyelmet arra, hogy az ilyen botrányok hatására mennyire károsulhatnak a gyerekek.

„Micsoda mintát mutatunk a gyerekeknek arról, hogyan működnek a párkapcsolatok, a barátságok, hogyan beszélünk egymással és egymásról…”- írja Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember az alapítvány közleményében, aki felteszi a kérdést, az ilyen esetek után mégis milyen jogon lehet rászólni a gyerekekre, hogy ne bántsák egymást, a nézeteltéréseiket pedig próbálják meg személyesen tisztázni?

A szakember szerint rengeteg konfliktus adódik abból, hogy bár a gyerekek technikailag jól használják a telefonjukat, „de nincs meg az érzelmi érettségük ahhoz, hogy felmérjék, milyen károkat, sérüléseket tudnak okozni egy-egy döntésükkel.”

A botrányok előtt is már komoly problémát okozott, hogy sok fiatal gyakran a magánélet tiszteletben tartása nélkül készített felvételeket vagy fotókat a telefonjával. Most pedig azt láthatják a médiában, hogy a felnőttek is ugyanezt csinálják.

Mindezek ellenére arra kellene tanítani őket, hogy nem ez a követendő példa. Ezért lenne kifejezetten szükséges, hogy a gyerekek edukálva legyenek arról, miért fontos a magánélet és az emberi méltóság tiszteletben tartása, valamint, hogy hol húzódik az erőszak és a visszaélés határa.

Gyurkó azt is ajánlja, hogy a szülők kérdezzenek vissza, mik a gyerekek gondolataik a témával kapcsolatban, hiszen így lehet a legjobban megérteni, milyen részletek ragadtak meg bennük a legjobban.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.