12 évesen ott kellett hagyja az iskolát, hogy segítsen apjának a földeken, de még most is éhezi a tudást.
Az osztálytársai akár az unokái is lehetnének annak a görög férfinak, aki közel 70 év után ült vissza az iskolapadba - írta meg a Guardian.
Vasillis Panayiotaropoulos élete nagy részét munkával töltötte. Először séfként dolgozott, majd étterem-tulajdonos lett Athénban. Miután nyugdíjba ment, közölte a feleségével, hogy visszamegy tanulni. Nem sokkal 80. születésnapja után be is iratkozott egy esti iskolába. Elmondása szerint fiatalkora óta arra vágyott, hogy tele legyen tudással, de sajnos ez 70 éven keresztül nem adatott meg neki. Most viszont a tanárai szerint ő az osztály legjobb tanulója.
"Rendkívül szorgalmas, és nagyon sokat segít a többi diáknak. Nagyon megindító látni, hogy azok az emberek, akiknek korábban nem volt lehetőségük tanulni, mert dolgozniuk kellett, most visszatérnek az iskolába. Ez egy jó lecke volt a számomra. Külföldön tanultam, a gyerekeim is egyetemre jártak, és utána jó munkát kaptak. Ezeket a dolgokat magától értetődőnek veszi az ember, amíg nem találkozik olyanokkal, akiknek nem voltak ilyen lehetőségeik” - nyilatkozta az iskola igazgatója.
„A kedvenc órám az ógörög és a matematika” – mondta a lapnak 80 éves diák. „Vannak dolgok, tények, amelyek kicsit összekuszálódtak a fejemben. Például korábban nem voltam biztos benne, mikor kezdődött vagy ért véget a Bizánci Birodalom. Csodálatos, hogy most már vannak válaszaim.”
Panayiotaropoulos, aki sok kortársához hasonlóan az 1950-es évek szegénység sújtotta időszakában elhagyta a vidéki életet a városért, nem szeretné követendő példaképnek mutatni magát. „Az igazság az, hogy mindig is kíváncsi természetű voltam, és mindig is szerettem olvasni” – nyilatkozta a hírportálnak. „A kávéházi élet nem nekem való. De ha azt akarják írni, hogy az álmok sosem érnek véget, hogy még az én koromban is valóra válhatnak, azzal ki vagyok békülve.”
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
