12 évesen ott kellett hagyja az iskolát, hogy segítsen apjának a földeken, de még most is éhezi a tudást.
Az osztálytársai akár az unokái is lehetnének annak a görög férfinak, aki közel 70 év után ült vissza az iskolapadba - írta meg a Guardian.
Vasillis Panayiotaropoulos élete nagy részét munkával töltötte. Először séfként dolgozott, majd étterem-tulajdonos lett Athénban. Miután nyugdíjba ment, közölte a feleségével, hogy visszamegy tanulni. Nem sokkal 80. születésnapja után be is iratkozott egy esti iskolába. Elmondása szerint fiatalkora óta arra vágyott, hogy tele legyen tudással, de sajnos ez 70 éven keresztül nem adatott meg neki. Most viszont a tanárai szerint ő az osztály legjobb tanulója.
"Rendkívül szorgalmas, és nagyon sokat segít a többi diáknak. Nagyon megindító látni, hogy azok az emberek, akiknek korábban nem volt lehetőségük tanulni, mert dolgozniuk kellett, most visszatérnek az iskolába. Ez egy jó lecke volt a számomra. Külföldön tanultam, a gyerekeim is egyetemre jártak, és utána jó munkát kaptak. Ezeket a dolgokat magától értetődőnek veszi az ember, amíg nem találkozik olyanokkal, akiknek nem voltak ilyen lehetőségeik” - nyilatkozta az iskola igazgatója.
„A kedvenc órám az ógörög és a matematika” – mondta a lapnak 80 éves diák. „Vannak dolgok, tények, amelyek kicsit összekuszálódtak a fejemben. Például korábban nem voltam biztos benne, mikor kezdődött vagy ért véget a Bizánci Birodalom. Csodálatos, hogy most már vannak válaszaim.”
Panayiotaropoulos, aki sok kortársához hasonlóan az 1950-es évek szegénység sújtotta időszakában elhagyta a vidéki életet a városért, nem szeretné követendő példaképnek mutatni magát. „Az igazság az, hogy mindig is kíváncsi természetű voltam, és mindig is szerettem olvasni” – nyilatkozta a hírportálnak. „A kávéházi élet nem nekem való. De ha azt akarják írni, hogy az álmok sosem érnek véget, hogy még az én koromban is valóra válhatnak, azzal ki vagyok békülve.”
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
