A világon elsőként neveltek holdtalajban magot termő növényt a MATE kutatói

A magokat jövőre az űrbe is fel szeretnék juttatni.

  • Tornyos Kata

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE) egyedülálló módon sikerült holdtalajban életképes mustárnövényeket nevelni, ráadásul a növények annyira jól érezték magukat a szokatlan körülmények között, hogy három életképes maggal is megajándékozták a MATE kutatóit, amelyre eddig világszinten még nem volt példa – olvasható az egyetem honlapján.

A NASA korábban közzétett egy listát arról, hogy melyek azok a növények, amelyek valószínűleg alkalmasak lehetnek életben maradni a Holdon. Sok féle kritériumnak kell megfelelniük a növényeknek, ilyen többek között a kevés vízszükséglet, az átlagostól nagyobb arányú oxigéntermelés, a fogyaszthatóság, továbbá az is, hogy kösse meg az illékony szerves vegyületeket a környezetében. Alkalmas lehet például a zsálya, a rukkola vagy éppen a mustár, amelyek az utolsó rostán is fennmaradtak.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szakértői vizsgálódásaik során sikeresen bebizonyították, hogy az ajánlott növények sorából a mustár emelkedik ki leginkább. Biztató eredményeket kaptak arra vonatkozóan, hogy a mustármag sikeresen kihajtott és növekedett minimális víz hozzáadása mellett is a holdtalajban. A kutatók arra is rávilágítottak, hogy mindenképpen zárt környezet – barlang vagy hegybe fúrt alagút – szükséges a növényeknek ahhoz, hogy sikeresen kifejlődhessenek a Holdon, hiszen a sugárzás ellenkező esetben megölné őket.

A magok elemzése jelenleg is zajlik:

„további fontos kérdéseket szükséges megvizsgálni a három kikelt mag kapcsán, ilyenek például, hogy felvesznek-e mérgező nehézfémeket esetleg a talajból, és ebből adódóan emberi fogyasztásra alkalmasak maradnak-e”

– tájékoztatott Dr. Barkó György, az egyetem tudományos főmunkatársa. A vizsgálati eredmények az év végére várhatóak.

A kutatókat foglalkoztató másik lényeges kérdés, hogy a magok űrbe való feljuttatása után történik-e velük valamilyen változás, például életképesek maradnak-e az utazást követően is. Emiatt Dr. Barkó György és csapata jövő év februárjában egy különleges kísérletre készülnek: egy Falcon 9 típusú rakéta segítségével terveznek mustármagokat feljuttatni az űrbe, majd egy orbitális pálya megtétele után visszajuttatni őket a Földre.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.