1956-os forradalom: amikor a magyar diákok felrázták az országot

Zászlót lyukasztottak, szobrot döntöttek és elfoglalták a Magyar Rádió épületét: így tüntettek a diákok 1956. november 23-án.

Az ötvenes évek elején a gazdasági nehézségek, az életkörülmények romlása, a politikai szabadság hiánya, valamint a szovjet befolyás egyre inkább feszültséget szült a magyar társadalomban. Elsőként az fiatalok fogalmazták meg a követeléseiket.

1956 októberében a szegedi egyetem hallgatói megalapították a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét (MEFESZ). Példájukat hamar más egyetemek is követték. Októberben 22-én a budapesti Műszaki Egyetem MEFESZ-szervezete 16 pontban megfogalmazta az egyetemi ifjúság követeléseit, amiben a törvénytelenségeket elkövető vezetők megbüntetését, Nagy Imre miniszterelnöki kinevezését, szabad választásokat és a szovjet csapatok távozását akarták. Gazdasági követeléseik között pedig szerepelt a bérek emelése, a tervgazdaság átalakítása és a beszolgáltatási rendszer felülvizsgálata.

Október 23-án a diákok úgy döntöttek, békés tüntetést szerveznek Budapesten, hogy nyilvánosan is bemutassák követeléseiket. Délután 3 órakor a tüntetők a Petőfi-szobornál gyülekeztek, ahol Sinkovits Imre színművész elszavalta a Nemzeti dalt. Ezután a budai oldalon álló Bem-szoborhoz vonultak. Ideérkeztek a műegyetemisták is.

A demonstráció egyik meghatározó momentuma a magyar zászlók átalakítása volt. A tüntetők – akikhez egyre több járókelő csatlakozott, köztük a budapesti munkásság is – kivágták a zászlóból a kommunista címert, így létrehozva a híres „lyukas zászlót”. Ez a gesztus szimbolizálta a rendszerrel való teljes szakítást, és egyértelművé tette, hogy nem csupán apró reformokat követelnek, hanem gyökeres változást.

Egy másik fontos pillanata volt a napnak, hogy miután a tömeg a Kossuth téren Nagy Imre miniszterelnöki kinevezését követelte, a Dózsa György útra vonulva este fél tízkor ledöntötte a Sztálin-szobrot, amely addig a kommunista uralom szimbóluma volt Budapesten.

A diákok követelései között szerepelt az is, hogy a rádió közvetítse a 16 pontot az egész országnak. Ezért többen a Magyar Rádió épületéhez vonultak. Az akciójuk végül sikertelen volt, este nyolckor Gerő Ernő pártfőtitkár beszéde hangzott el, amelyben csőcseléknek és nacionalistáknak nevezte, és megtorlással fenyegette a tüntetőket, de ez csak olaj volt a tűzre.

A feldühödött és egyre növekvő tömeget az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) akadályozta meg az épületbe való bejutásban. Azonban a beszédet követően sem akart oszlani a sokaság. Közülük sokan már különböző jelszavakat skandáltak, az AVH pedig válaszul végül belelőtt a tömegbe. Addigra már a fiatalok is szereztek maguknak fegyvereket, így a békés tüntetés végül erőszakos fordulatot vett. Hajnalra pedig a rádió az ostromlók kezére került.

A forradalom egyes részleteinek felvételeit színezett változatban is meg tudjátok nézni:

Ha pedig a munkaszüneti napot pihenéssel szeretnétek tölteni, alábbi cikkünkben találtok pár ingyenes programötletet:

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.

Hétfő délután kiderülhet, mekkora béremelést kapnak a NOKS- és technikai dolgozók

Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.