1956-os forradalom: amikor a magyar diákok felrázták az országot

Zászlót lyukasztottak, szobrot döntöttek és elfoglalták a Magyar Rádió épületét: így tüntettek a diákok 1956. november 23-án.

Az ötvenes évek elején a gazdasági nehézségek, az életkörülmények romlása, a politikai szabadság hiánya, valamint a szovjet befolyás egyre inkább feszültséget szült a magyar társadalomban. Elsőként az fiatalok fogalmazták meg a követeléseiket.

1956 októberében a szegedi egyetem hallgatói megalapították a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét (MEFESZ). Példájukat hamar más egyetemek is követték. Októberben 22-én a budapesti Műszaki Egyetem MEFESZ-szervezete 16 pontban megfogalmazta az egyetemi ifjúság követeléseit, amiben a törvénytelenségeket elkövető vezetők megbüntetését, Nagy Imre miniszterelnöki kinevezését, szabad választásokat és a szovjet csapatok távozását akarták. Gazdasági követeléseik között pedig szerepelt a bérek emelése, a tervgazdaság átalakítása és a beszolgáltatási rendszer felülvizsgálata.

Október 23-án a diákok úgy döntöttek, békés tüntetést szerveznek Budapesten, hogy nyilvánosan is bemutassák követeléseiket. Délután 3 órakor a tüntetők a Petőfi-szobornál gyülekeztek, ahol Sinkovits Imre színművész elszavalta a Nemzeti dalt. Ezután a budai oldalon álló Bem-szoborhoz vonultak. Ideérkeztek a műegyetemisták is.

A demonstráció egyik meghatározó momentuma a magyar zászlók átalakítása volt. A tüntetők – akikhez egyre több járókelő csatlakozott, köztük a budapesti munkásság is – kivágták a zászlóból a kommunista címert, így létrehozva a híres „lyukas zászlót”. Ez a gesztus szimbolizálta a rendszerrel való teljes szakítást, és egyértelművé tette, hogy nem csupán apró reformokat követelnek, hanem gyökeres változást.

Egy másik fontos pillanata volt a napnak, hogy miután a tömeg a Kossuth téren Nagy Imre miniszterelnöki kinevezését követelte, a Dózsa György útra vonulva este fél tízkor ledöntötte a Sztálin-szobrot, amely addig a kommunista uralom szimbóluma volt Budapesten.

A diákok követelései között szerepelt az is, hogy a rádió közvetítse a 16 pontot az egész országnak. Ezért többen a Magyar Rádió épületéhez vonultak. Az akciójuk végül sikertelen volt, este nyolckor Gerő Ernő pártfőtitkár beszéde hangzott el, amelyben csőcseléknek és nacionalistáknak nevezte, és megtorlással fenyegette a tüntetőket, de ez csak olaj volt a tűzre.

A feldühödött és egyre növekvő tömeget az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) akadályozta meg az épületbe való bejutásban. Azonban a beszédet követően sem akart oszlani a sokaság. Közülük sokan már különböző jelszavakat skandáltak, az AVH pedig válaszul végül belelőtt a tömegbe. Addigra már a fiatalok is szereztek maguknak fegyvereket, így a békés tüntetés végül erőszakos fordulatot vett. Hajnalra pedig a rádió az ostromlók kezére került.

A forradalom egyes részleteinek felvételeit színezett változatban is meg tudjátok nézni:

Ha pedig a munkaszüneti napot pihenéssel szeretnétek tölteni, alábbi cikkünkben találtok pár ingyenes programötletet:

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.