Több sebből is vérzik a hatodikosoknak készült A Gyűrűk Ura matekfeladat

Úgy tűnik, hogy a könyv készítői nem túl nagy Tolkien rajongók.

A Magyar Tolkien Társaság Facebook oldalán osztották meg nemrég a hatodikos matematika tankönyv egyik oldalának fotóját. A könyvben a tengelytükrözéssel kapcsolatos feladatok egyike keltette fel a rajongók figyelmét.

A feladatban J. R. R. Tolkienhíres angol író A Gyűrűk Ura című meseregényében található tünde törzsek címerei közül válogattak. Ezek közül kellett a diákoknak kiválasztania azokat, amelyek kis hibáktól eltekintve tengelyesen szimmetrikusak. Bár a feladat kreatív, és jó ötlet a diákokkal megismertetni Tolkien munkásságát, a leírása sajnos több helyen is pontatlan.

Váratlan lelet egy hatodikos matekkönyvben (OH-MAT06TB) ������

Posted by Teréz Kocsis on Friday, October 18, 2024

Már az elején meg kell jegyezni, hogy A Gyűrűk Ura nem egy meseregény, hanem Tolkien mesterséges mitológiájának egy részét képező regény. De ezen talán még nem kell annyira fennakadni egy matekkönyvben. Az állítólagos tünde törzsek címereivel viszont már annál nagyobb a probléma.

Az első képen nem egy tünde törzs, hanem Finwé címere látható. Ő volt a noldák első királya, annak a három tünde klánnak az egyike, akik Középföldéről Amanba, az Áldott Birodalomba vándoroltak.

A második kép leírása is pontatlan, hiszen Idril Celebrindal egy nolda tünde, aki Gondolin királyának, Turgonnak volt a lánya. Az ő bíztatására készítették el azt a titkos utat, amin keresztül Gondolin bukásakor ki tudtak menekülni a városból.

Gil-galad a Középföldén élő tündék nagykirálya volt a másodkor végén. Az emberek és a tündék Utolsó Szövetségében ő vezette fajtársait a végső csatába Sauron ellen.

Az utolsó képen pedig annak a három drágakőnek a jelképe látható, amelyeket Feanor, Finwé fia alkotott Amanban, az első korban. A köveket később Morgoth ellopta, ennek következményeképp robbant ki az Ékkőháború.

A kommentek között a csoporttagok megjegyezték, hogy legalább A Gyűrűk Ura nevét sikerült helyesen leírni, szerintük már ez is valami.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.