Elérte a 255. szintet és hirtelen visszaállt a játék számlálója a nullára.
Rodler Lili
A hétvége során Michael Artiaganak sikerült elérnie azt, amit eddig senki másnak a világon. Végigvitte a NES Tetrist és a 255. szint befejezése után ’újászületett’, írta meg a Gizmodo.com. A rekorddöntő játék két órán keresztül tartott és az egészet a Twitch felületén keresztül közvetítette a követőinek.
Az 1989-ben közreadott játok korábbi rekordját a 13 éves oklahomai fiú Willis Gibson (alias Blue Scuti) tartotta, aki kifagyásig játszotta a játékot. Ez valahol a 157. szint környékén történt meg, de nem egy általános történet, egy kifejezett kombináció kell hozzá, hogy megtörténjen a fagyás. A két fiú előtt eddig csak egy mesterséges intelligencia volt képes a játék ’legyőzésére’.
A kétórás Twitch-közvetítés után azt mondta a fiú: örül, hogy vége, és soha többet nem akar tetrisezni.
Artiaga teljesítménye azért is olyan kiemelkedő, mert ő a játék olyan verziójával játszott, ami minden tizedik sor törlése után szintet lép, amivel 1-től 10-ig minden alkalommal egyre gyorsabb lesz a játék. Után pedig a 13-as, 16-os, 19-es és 29-es szinten jön egy újabb ugrás. A 29-es szinten már annyira gyors a játék, hogy szinte képtelenség tartani vele az iramot.
A legjobb játékosok 2021-ig a legjobb esetben is a 146. szintig jutottak el, ezt a szintet tudták a direkt erre fejlesztett mesterséges intelligenciák felülmúlni. Amikor az AI a 237. szintet elérte, a játék nem adott már be új szinteket.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
