Hány éves korig jár a táppénz a szülőnek, ha beteg a gyereke?

A 12 éven aluli gyerek megbetegedése esetén a szülő kérhet gyermekápolási táppénzt. Mutatjuk az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Gyermekápolási táppénzt (GYÁP) a biztosított, és társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett szülők kaphatnak, abban az esetben, ha a 12 évesnél fiatalabb beteg gyerekük ápolása miatt keresőképtelenné válnak – olvasható a Magyar Államkincstár oldalán.

A gyermekápolási táppénz feltételei megegyeznek a táppénz általános jogosultsági feltételeivel, amelynek alapjai a következők:

  • a fennálló biztosítási jogviszony,
  • a keresőképtelen személy társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
  • az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.

A táppénz összege függ a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól is. Erről pontosabb leírást itt olvashattok.

Meddig jár a gyermekápolási táppénz?

A folyósítás időtartama elsősorban a beteg gyerek életkorától függ. Valamint attól, hogy a kérvényező szülő egyedül neveli-e a beteg gyereket. A gyermek életkorához igazodóan igénybe vehető gyermekápolási táppénzes napok száma:

  • 1 évesnél fiatalabb gyerek szoptatása, ápolása címén a gyermek 1 éves koráig időbeli korlátozás nélkül
  • 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyerek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 84 naptári nap (egyedülálló szülőnek 168 naptári nap)
  • 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 42 (egyedülálló szülőnek 84 naptári nap)
  • 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 14 (egyedülálló szülőnek 28 naptári nap)

Érdemes azt is tudni, hogy a közös háztartásban élő gyerek jogán mindegyik szülő külön-külön szerezhet jogosultságot a gyermekápolási táppénzre a jogszabályban meghatározott időtartamra. Az igénybejelentés napjától legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg lehet érvényesíteni a táppénz iránti igényt.

 

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.