A 12 éven aluli gyerek megbetegedése esetén a szülő kérhet gyermekápolási táppénzt. Mutatjuk az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Gyermekápolási táppénzt (GYÁP) a biztosított, és társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett szülők kaphatnak, abban az esetben, ha a 12 évesnél fiatalabb beteg gyerekük ápolása miatt keresőképtelenné válnak – olvasható a Magyar Államkincstár oldalán.
A gyermekápolási táppénz feltételei megegyeznek a táppénz általános jogosultsági feltételeivel, amelynek alapjai a következők:
A táppénz összege függ a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól is. Erről pontosabb leírást itt olvashattok.
Meddig jár a gyermekápolási táppénz?
A folyósítás időtartama elsősorban a beteg gyerek életkorától függ. Valamint attól, hogy a kérvényező szülő egyedül neveli-e a beteg gyereket. A gyermek életkorához igazodóan igénybe vehető gyermekápolási táppénzes napok száma:
Érdemes azt is tudni, hogy a közös háztartásban élő gyerek jogán mindegyik szülő külön-külön szerezhet jogosultságot a gyermekápolási táppénzre a jogszabályban meghatározott időtartamra. Az igénybejelentés napjától legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg lehet érvényesíteni a táppénz iránti igényt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
