A felhasználók szerint a TikTok többek között függőséget és figyelemzavart is okoz.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 13-25 év közötti fiatalok körében végzett friss tanulmánya szerint minél gyakrabban használja valaki a TikTok-ot, annál kevésbé képes felismerni az álhíreket.
A kérdőívek és interjúk alapján készült felmérésben azt szerették volna megfigyelni, hogy a vizsgált korosztályt mennyire képesek befolyásolni a platform tartalmai, illetve milyen a kritikus gondolkodásra és az álhírek felismerésére való képességük.
A közösségi platformok közül a megkérdezett fiatalok többsége a YouTube-ot tartotta a legfontosabbnak. A TikTok-ot annak ellenére találták viszonylag kevesen nélkülözhetetlennek, hogy ez az oldal veszi el a legtöbb időt a válaszadók mindennapjaiból.
A legtöbben egy nap két óránál hosszabb időt is eltöltenek a TikTok-on.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy a tanulmány szerint kétszer annyi nő használja a TikTok-ot, mint férfi, és másfélszer annyi nő használja napi két óránál többet a platformot, mint amennyi férfi.
Mennyire ismerik fel a fiatalok az álhíreket?
„A legtöbb válaszadó önbevallása szerint úgy ellenőriz egy-egy TikTok-videóban látott állítást, hogy a teljes történetet elolvassa, és más forrásban is utánanéz az abban szereplő információnak.”
A résztvevőknek a kutatás során konkrét, a platformon terjedő, valós vagy hamis információkat tartalmazó videókról kellett megállapítaniuk, hogy azok manipuláltak vagy valósak.
Az eredmények alapján arra következtettek, hogy a videók valóságtartalmának megítélésében olyan tényezők is szerepet játszhatnak, mint például a posztoló profiljának ismertsége, hitelessége, valamint a fiatalok előzetes ismeretei és tapasztalatai a bemutatott konkrét téma kapcsán.
Emellett a fiatalok álhírfelismerési képessége összefügg a szüleik iskolai végzettségével is. általánosságban minél magasabb volt a gondviselők iskolázottsága, a vizsgált fiatalok annál jobban felismerték az álhíreket, valamint annál hatékonyabban ellenőrizték az információkat. A tanulmány arra is rávilágított, hogy általánosságban minél gyakrabban tiktokozott egy válaszadó, annál kevésbé volt képes felismerni az álhíreket és kiszűrni a valótlan információkat.
Jó vagy rossz a TikTok?
A TikTok megítélése nem is olyan egyszerű. Bár az interjúk alapján népszerű a fiatalok körében, sokan közülük aggodalmukat fejezték ki a platform által létre jöhető függőség, figyelemzavar és időveszteség, a nem mindig megbízható információk, valamint a túlzott ingeráradat miatt.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Egy olvasóteret is elneveztek a tiszteletére.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük.
