A győztes 56, a második helyen végző csapat pedig 5 érmet szerzett a magyar úszók ifjúsági bajnokságán

Elsöprő győzelmet arattak az orosz úszók a debreceni versenyen, de a MÚSZ vezetője szerint ez a magyar versenyzők javát szolgálja.

Augusztus 7. és 10. között tartották a 94. alkalommal megrendezett Országos Ifjúsági Bajnokságot a Debreceni Sportuszodában. A 18 éves és fiatalabb korosztályos versenyen összesen 49 csapat vett részt. A magyar sportolók mellett külföldi klubokat is meghívtak, melyek között szerepelt az orosz Russian Federation nevű csapat is, akik végül 56 érmmel térhettek haza – írja a HVG.hu.

Az orosz úszok összesen 34 arany-, 12 ezüst- és 10 bronzérmet szereztek a versenyen. Őket második helyen Hosszú Katinka úszóklubja, az Iron Swim SE követi, akik 3 aranyat és 2 ezüstérmet nyertek.

A meghökkentő eredmények mellett az is érdekes, amíg a 261 versenyző közül a meghívott amerikai és ciprusi klub is 1-1 versenyzővel szerepelt, addig az oroszoktól 32-en indultak. Erre azért volt lehetőségük, mert nyílt versenyként hirdették meg a megmérettetést, amely ezáltal bekerült a vizes sportokat tömörítő világszervezet, a World Aquatics (WA) versenynaptárába is. Így bárki, aki teljesítette a nevezési feltételeket, részt vehetett.

Az oroszok közel egy éve, szigorú szabályok betartása mellett indulhatnak csak újra a nemzetközi úszóversenyeken. A WA a kritériumok között a kiemelt doppingellenőrzések mellett megszabta, hogy az adott sportolók nem támogathatják Oroszország Ukrajna elleni háborúját, a versenyeken nem indulhatnak a nemzeti zászlajuk alatt, valalmint a himnuszukat sem játszhatják le.

Szántó Dávid, a Magyar Úszószövetség (MÚSZ) nemzetközi vezetője azt nyilatkozta a HVG-nek, hogy egyébként az oroszoktól érkezett a megkeresés arról, hogy jöhetnének-e a versenyre nagy csapattal.

„A MÚSZ-nak nem volt jogalapja nemet mondani, de szándéka sem volt kizárni őket, ha a feltételeknek megfelelnek”

- mondta a vezető, majd hozzátette "az pedig, hogy ennyi orosz győzelem született, szerinte segít a magyar fiataloknak és a felkészítőiknek abban, hogy felmérjék a helyzetüket."

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.