Labirintusban vakon vagy akadálypályán kerekesszékkel? A Sziget utolsó napján még ilyen programokat is kipróbálhattok

Ma van a Sziget Fesztivál utolsó napja. Ha a koncertek között kicsit pihennétek és kipróbálnátok pár izgalmas programot, akkor most megmutatjuk, mivel találkozhattok az XS Land sátrainál.

A Sziget Fesztivál alatt a koncertek mellett számos izgalmas ön- és emberismereti programokkal is találkozhattok, amiket nem lenne érdemes kihagyni.

Erre van lehetőség például az XS Land-nél is, ami érzékenyítő programokkal és speciális játékokkal várja a sátraikhoz látogatókat, amiket fogyatékossággal élő emberek vezetnek. A programban részt vevő segítő szervezetek és alapítványok különféle szórakoztató feladatokkal készülnek a számotokra, hogy megtapasztaljátok, például milyen lehet, ha valamelyik érzékszerveteket nem tudjátok használni.

Gyakran a témában jártas gyógypedagógusokkal, egyetemistákkal, szakemberekkel vagy érintettekkel is találkozhattok és beszélgethettek. A Mozgássérültek Budapesti Egyesülete által olyan okost telefonnal vezérelhető eszközöket próbálhattok ki, amelyek a mindennapokban segítik a mozgássérülteket.

A Nem Adom Fel Alapítványnál labirintusból kell kijutnotok azzal a csavaral, hogy mindezt vakon kell megtennetek, de akadálypályán is  tesztelhetitek az ügyességeteket kerekesszékben. A művészkedéshez kedvet kapók pedig megtapasztalhatják mennyire is nehéz kéz nélkül festeni.

@eduline.hu Vajon milyen az élet tolószékben, és hogyan tájékozódnak azok, akik látássérültek? A Sziget Fesztivál egy különleges pontján, az XS Landben minden kérdésetekre választ kaphattok, hiszen itt az érzékenyítő programok mellett szakemberekkel és érintettekkel is találkozhattok. #szigetfestival #sziget2024 #fesztival #magyar #magyartiktok #fy #fyp ♬ Happy - Xeptemper

A magyar Down Alapítvány sátránál pedig Down-szindrómás emberekkel is megismerkedhettek, akikkel együtt festhettek pólót, készíthettek party-kellékeket vagy ékszereket.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.