A legtöbb szoros barátság az iskolában alakul ki, a diplomásoknak pedig jobban számít a barátaik politikai nézete - így vélekednek a magyarok a barátságról.
Míg a 16-19 éves korosztálynak csupán 36%-a rendelkezik 3-nál kevesebb közeli baráttal, az 50-59 éves korosztályban 66%-os ez arány. A diplomások körében pedig átlag alatti, csak 54%-os a 3-nál kevesebb közeli baráttal rendelkezők aránya - derült ki az Opinio Institute nemrég közzétett kutatásából.
A három részes kutatás-sorozatában az intézet a barátság témakörével kapcsolatban kérdezte a magyar válaszadók véleményét és személyes tapasztalatát.
Kiderült, a 16-19 éves korcsoport tagjai az átlagot jelentősen meghaladó, 47%-os arányban érzik magukat magányosnak a barátok hiánya miatt.
A résztvevők arra a kérdésre is választ adtak, hogy honnan származnak a legközelebbi barátaik. Az eredmények alapján első helyen az oktatás szerepel 29%-os részaránnyal (ezen belül 22% középoktatás, 7% pedig felsőoktatás), míg a második legfontosabb barátságépítő közeg a munka világa (23%). Ezekhez képest jelentősen alacsony a család (10%), sport vagy egyéb hobbitevékenységek (7%), vagy a spontán alkalmak (pl. bulik, szintén 7%) szerepe a barátságok kialakulásának közegeiben - ismerteti a kutatás.
Érdekes az a megfigyelés is, miszerint a diplomások körében nehezítő tényező lehet a szoros barátságok kialakulásánál a társadalmi tényezők, azon belül is a politikai nézetkülönbségek:
a diplomások 41%-a szerint a politikai nézetek is jelentősen gátolják a szoros barátságok kialakulását.
Pozitív eredményt találtak viszont arra vonatkozóan, hogy a megkérdezettek többsége (52%) szerint a közeli barátaikkal nincsenek tabutémák, azaz a közeli barátságokra a magyarok többsége egy rendkívül szoros személyes kapcsolatként tekint.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
