A magyar 16-19 évesek 47 százaléka érzi magát magányosnak

A legtöbb szoros barátság az iskolában alakul ki, a diplomásoknak pedig jobban számít a barátaik politikai nézete - így vélekednek a magyarok a barátságról.

Míg a 16-19 éves korosztálynak csupán 36%-a rendelkezik 3-nál kevesebb közeli baráttal, az 50-59 éves korosztályban 66%-os ez arány. A diplomások körében pedig átlag alatti, csak 54%-os a 3-nál kevesebb közeli baráttal rendelkezők aránya - derült ki az Opinio Institute nemrég közzétett kutatásából.

A három részes kutatás-sorozatában az intézet a barátság témakörével kapcsolatban kérdezte a magyar válaszadók véleményét és személyes tapasztalatát.

Kiderült, a 16-19 éves korcsoport tagjai az átlagot jelentősen meghaladó, 47%-os arányban érzik magukat magányosnak a barátok hiánya miatt.

A résztvevők arra a kérdésre is választ adtak, hogy honnan származnak a legközelebbi barátaik. Az eredmények alapján első helyen az oktatás szerepel 29%-os részaránnyal (ezen belül 22% középoktatás, 7% pedig felsőoktatás), míg a második legfontosabb barátságépítő közeg a munka világa (23%). Ezekhez képest jelentősen alacsony a család (10%), sport vagy egyéb hobbitevékenységek (7%), vagy a spontán alkalmak (pl. bulik, szintén 7%) szerepe a barátságok kialakulásának közegeiben - ismerteti a kutatás.

Érdekes az a megfigyelés is, miszerint a diplomások körében nehezítő tényező lehet a szoros barátságok kialakulásánál a társadalmi tényezők, azon belül is a politikai nézetkülönbségek:

a diplomások 41%-a szerint a politikai nézetek is jelentősen gátolják a szoros barátságok kialakulását.

Pozitív eredményt találtak viszont arra vonatkozóan, hogy a megkérdezettek többsége (52%) szerint a közeli barátaikkal nincsenek tabutémák, azaz a közeli barátságokra a magyarok többsége egy rendkívül szoros személyes kapcsolatként tekint.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.