A magyar 16-19 évesek 47 százaléka érzi magát magányosnak

A legtöbb szoros barátság az iskolában alakul ki, a diplomásoknak pedig jobban számít a barátaik politikai nézete - így vélekednek a magyarok a barátságról.

Míg a 16-19 éves korosztálynak csupán 36%-a rendelkezik 3-nál kevesebb közeli baráttal, az 50-59 éves korosztályban 66%-os ez arány. A diplomások körében pedig átlag alatti, csak 54%-os a 3-nál kevesebb közeli baráttal rendelkezők aránya - derült ki az Opinio Institute nemrég közzétett kutatásából.

A három részes kutatás-sorozatában az intézet a barátság témakörével kapcsolatban kérdezte a magyar válaszadók véleményét és személyes tapasztalatát.

Kiderült, a 16-19 éves korcsoport tagjai az átlagot jelentősen meghaladó, 47%-os arányban érzik magukat magányosnak a barátok hiánya miatt.

A résztvevők arra a kérdésre is választ adtak, hogy honnan származnak a legközelebbi barátaik. Az eredmények alapján első helyen az oktatás szerepel 29%-os részaránnyal (ezen belül 22% középoktatás, 7% pedig felsőoktatás), míg a második legfontosabb barátságépítő közeg a munka világa (23%). Ezekhez képest jelentősen alacsony a család (10%), sport vagy egyéb hobbitevékenységek (7%), vagy a spontán alkalmak (pl. bulik, szintén 7%) szerepe a barátságok kialakulásának közegeiben - ismerteti a kutatás.

Érdekes az a megfigyelés is, miszerint a diplomások körében nehezítő tényező lehet a szoros barátságok kialakulásánál a társadalmi tényezők, azon belül is a politikai nézetkülönbségek:

a diplomások 41%-a szerint a politikai nézetek is jelentősen gátolják a szoros barátságok kialakulását.

Pozitív eredményt találtak viszont arra vonatkozóan, hogy a megkérdezettek többsége (52%) szerint a közeli barátaikkal nincsenek tabutémák, azaz a közeli barátságokra a magyarok többsége egy rendkívül szoros személyes kapcsolatként tekint.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.