Kiderült, mit gondolnak a magyar egyetemisták a hazai politikáról és közéletről

Egyre több egyetemista gondolja úgy, hogy a magyar politika közelebb áll a diktatúrához, mint a demokráciához.

Bemutatták az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatást, ami immár 5. alkalommal vizsgálta meg a magyar egyetemisták közéleti és politikai attitűdjét – írj a Népszava.

A több mint 800 egyetemistával végzett felmérés kapcsán jelentős növekedést figyeltek meg a hallgatók politikai részvételében. Míg 2019-ben 43 százalékuk nem vett részt a hazai politikában, addig ez 2024-re lecsökkent 30 százalékra. Az aktivizmus különösen a tiltakozó petíciók, tüntetések, pénzadományozás terén növekedett.

Azonban a politikai pártoktól egyre többen, az egyetemisták 43 százaléka próbál elhatárolódni, míg 2019-ben még csak 26 százalék volt az arányuk.

Az is kiderült, hogy a magyar egyetemisták többet beszélnek a közéleti kérdésekről és a politikáról a családdal vagy barátokkal, mint bármikor az elmúlt években.

A reprezentatív kutatás szerint továbbá a hallgatók demokrácia-diktatúra megítélése a legutóbbi, 2019-es felmérés óta inkább a diktatúra irányába tolódott el. Ezt egy 0-tól 10-es skálán kellett a résztvevőknek értékelniük, ahol a 10-es pont jelentette a demokráciát. Míg 2019-ben átlagosan 4,81 pontot adtak erre a hallgatók, ez 2024-re lecsökkent 4,25-re.

A kutatás a külföldre költözés tervezéséről is kérdezte a hallgatókat: míg 2019-ben 33, idén már 45 százalékuk tudja elképzelni, hogy külföldön éljen hosszútávon.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.