Kiderült, mit gondolnak a magyar egyetemisták a hazai politikáról és közéletről

Egyre több egyetemista gondolja úgy, hogy a magyar politika közelebb áll a diktatúrához, mint a demokráciához.

Bemutatták az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatást, ami immár 5. alkalommal vizsgálta meg a magyar egyetemisták közéleti és politikai attitűdjét – írj a Népszava.

A több mint 800 egyetemistával végzett felmérés kapcsán jelentős növekedést figyeltek meg a hallgatók politikai részvételében. Míg 2019-ben 43 százalékuk nem vett részt a hazai politikában, addig ez 2024-re lecsökkent 30 százalékra. Az aktivizmus különösen a tiltakozó petíciók, tüntetések, pénzadományozás terén növekedett.

Azonban a politikai pártoktól egyre többen, az egyetemisták 43 százaléka próbál elhatárolódni, míg 2019-ben még csak 26 százalék volt az arányuk.

Az is kiderült, hogy a magyar egyetemisták többet beszélnek a közéleti kérdésekről és a politikáról a családdal vagy barátokkal, mint bármikor az elmúlt években.

A reprezentatív kutatás szerint továbbá a hallgatók demokrácia-diktatúra megítélése a legutóbbi, 2019-es felmérés óta inkább a diktatúra irányába tolódott el. Ezt egy 0-tól 10-es skálán kellett a résztvevőknek értékelniük, ahol a 10-es pont jelentette a demokráciát. Míg 2019-ben átlagosan 4,81 pontot adtak erre a hallgatók, ez 2024-re lecsökkent 4,25-re.

A kutatás a külföldre költözés tervezéséről is kérdezte a hallgatókat: míg 2019-ben 33, idén már 45 százalékuk tudja elképzelni, hogy külföldön éljen hosszútávon.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.