Egyre több egyetemista gondolja úgy, hogy a magyar politika közelebb áll a diktatúrához, mint a demokráciához.
Bemutatták az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatást, ami immár 5. alkalommal vizsgálta meg a magyar egyetemisták közéleti és politikai attitűdjét – írj a Népszava.
A több mint 800 egyetemistával végzett felmérés kapcsán jelentős növekedést figyeltek meg a hallgatók politikai részvételében. Míg 2019-ben 43 százalékuk nem vett részt a hazai politikában, addig ez 2024-re lecsökkent 30 százalékra. Az aktivizmus különösen a tiltakozó petíciók, tüntetések, pénzadományozás terén növekedett.
Azonban a politikai pártoktól egyre többen, az egyetemisták 43 százaléka próbál elhatárolódni, míg 2019-ben még csak 26 százalék volt az arányuk.
Az is kiderült, hogy a magyar egyetemisták többet beszélnek a közéleti kérdésekről és a politikáról a családdal vagy barátokkal, mint bármikor az elmúlt években.
A reprezentatív kutatás szerint továbbá a hallgatók demokrácia-diktatúra megítélése a legutóbbi, 2019-es felmérés óta inkább a diktatúra irányába tolódott el. Ezt egy 0-tól 10-es skálán kellett a résztvevőknek értékelniük, ahol a 10-es pont jelentette a demokráciát. Míg 2019-ben átlagosan 4,81 pontot adtak erre a hallgatók, ez 2024-re lecsökkent 4,25-re.
A kutatás a külföldre költözés tervezéséről is kérdezte a hallgatókat: míg 2019-ben 33, idén már 45 százalékuk tudja elképzelni, hogy külföldön éljen hosszútávon.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
