Kiderült, mit gondolnak a magyar egyetemisták a hazai politikáról és közéletről

Egyre több egyetemista gondolja úgy, hogy a magyar politika közelebb áll a diktatúrához, mint a demokráciához.

Bemutatták az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatást, ami immár 5. alkalommal vizsgálta meg a magyar egyetemisták közéleti és politikai attitűdjét – írj a Népszava.

A több mint 800 egyetemistával végzett felmérés kapcsán jelentős növekedést figyeltek meg a hallgatók politikai részvételében. Míg 2019-ben 43 százalékuk nem vett részt a hazai politikában, addig ez 2024-re lecsökkent 30 százalékra. Az aktivizmus különösen a tiltakozó petíciók, tüntetések, pénzadományozás terén növekedett.

Azonban a politikai pártoktól egyre többen, az egyetemisták 43 százaléka próbál elhatárolódni, míg 2019-ben még csak 26 százalék volt az arányuk.

Az is kiderült, hogy a magyar egyetemisták többet beszélnek a közéleti kérdésekről és a politikáról a családdal vagy barátokkal, mint bármikor az elmúlt években.

A reprezentatív kutatás szerint továbbá a hallgatók demokrácia-diktatúra megítélése a legutóbbi, 2019-es felmérés óta inkább a diktatúra irányába tolódott el. Ezt egy 0-tól 10-es skálán kellett a résztvevőknek értékelniük, ahol a 10-es pont jelentette a demokráciát. Míg 2019-ben átlagosan 4,81 pontot adtak erre a hallgatók, ez 2024-re lecsökkent 4,25-re.

A kutatás a külföldre költözés tervezéséről is kérdezte a hallgatókat: míg 2019-ben 33, idén már 45 százalékuk tudja elképzelni, hogy külföldön éljen hosszútávon.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.