A legnagyobb arányban a 18-25 évesek szerveznek maguknak hosszabb nyaralást.
Az emberek több mint kétharmada nem megy nyaralni idén, minél idősebb valaki, annál kisebb valószínűséggel jut el egy hosszabb utazásra – derült ki a Publicus Intézet Népszavának készített felméréséből.
Mint kiderült, igen kevesen vannak Magyarországon, akik idén nyárra legalább egy hetes egybefüggő nyaralást terveznek. A felmérésben megkérdezettek 69 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem megy nyaralni 2024-ben.
A korosztályonként is vizsgált kérdés kapcsán megállapították, hogy a 18-25 évesek között a legvalószínűbb egy hosszabb nyaralás megszervezése, ugyanis nekik 45 százaléka utazik valahova legalább 7 napra, a 60 évnél idősebbeknek viszont csak a 15 százaléka.
„Azok körében, akik mennek nyaralni idén nyáron, 55 százalék egy, 29 százalék kettő, 8 százalék három, 5 százalék pedig még ennél is több utazást tervez, és átlagosan 11 napot töltenek pihenéssel.”
Meglepő lehet azonban, hogy a válaszadók 43 százaléka Magyarországon belül nyaral és csak 29 százalék utazik külföldre. A további 25 százalék pedig mindkét lehetőséget kihasználja.
Mennyit költenek a magyarok a nyaralás alatt?
Arról pedig, hogy mennyit költenek a nyaralás alatt, a válaszadók legnagyobb arányban (24%) 100-300 ezer forint közötti összeget adtak meg. Míg 17 százalék legfeljebb 100 ezer forintot, 18 százalék pedig 300-500 ezer forintot költ a nyaralásra. Az út során pedig a legtöbben, 65 százalék valamennyire odafigyel, hogy mire költ és csak 17 százalék állította azt, hogy ilyenkor nem tartja számon a kiadásait.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
