A legnagyobb arányban a 18-25 évesek szerveznek maguknak hosszabb nyaralást.
Az emberek több mint kétharmada nem megy nyaralni idén, minél idősebb valaki, annál kisebb valószínűséggel jut el egy hosszabb utazásra – derült ki a Publicus Intézet Népszavának készített felméréséből.
Mint kiderült, igen kevesen vannak Magyarországon, akik idén nyárra legalább egy hetes egybefüggő nyaralást terveznek. A felmérésben megkérdezettek 69 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem megy nyaralni 2024-ben.
A korosztályonként is vizsgált kérdés kapcsán megállapították, hogy a 18-25 évesek között a legvalószínűbb egy hosszabb nyaralás megszervezése, ugyanis nekik 45 százaléka utazik valahova legalább 7 napra, a 60 évnél idősebbeknek viszont csak a 15 százaléka.
„Azok körében, akik mennek nyaralni idén nyáron, 55 százalék egy, 29 százalék kettő, 8 százalék három, 5 százalék pedig még ennél is több utazást tervez, és átlagosan 11 napot töltenek pihenéssel.”
Meglepő lehet azonban, hogy a válaszadók 43 százaléka Magyarországon belül nyaral és csak 29 százalék utazik külföldre. A további 25 százalék pedig mindkét lehetőséget kihasználja.
Mennyit költenek a magyarok a nyaralás alatt?
Arról pedig, hogy mennyit költenek a nyaralás alatt, a válaszadók legnagyobb arányban (24%) 100-300 ezer forint közötti összeget adtak meg. Míg 17 százalék legfeljebb 100 ezer forintot, 18 százalék pedig 300-500 ezer forintot költ a nyaralásra. Az út során pedig a legtöbben, 65 százalék valamennyire odafigyel, hogy mire költ és csak 17 százalék állította azt, hogy ilyenkor nem tartja számon a kiadásait.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
