Kutathatóvá vált Stephen Hawking teljes tudományos és személyes archívuma a Cambridge-i Egyetem könyvtárában

Olvashatóak többek között a levelezései, valamint megtekinthetők a tisztelőitől, köztük a pápától és államfőktől kapott elismerései és ajándékai is.

  • Eduline/MTI

Elkészült Stephen Hawking tudományos és személyes archívumának katalogizálása, és a teljes anyagot, köztük a néhai tudós családjának írt leveleit hozzáférhetővé tették a Cambridge-i Egyetem könyvtárában - számolt be róla az MTI.

Stephen Hawking angol elméleti fizikus és Az idő rövid története című ismeretterjesztő kötet szerzője a  76 évesen, 2018-ban hunyt el. Családja 2021-ben Hawking hagyatékának jelentős részét a brit államnak adományozta. Most készült el tudományos és személyes archívumának teljes katalógusa, és az anyag kutathatóvá vált a Cambridge-i Egyetem könyvtárában.

A tudós levelezésében olvashatók azok az írások is, amelyekben számos ügyért emelt szót, egyebek mellett a fogyatékossággal élők jogaiért, például a londoni Királyi Operaház akadálymentesítéséért és a nukleáris leszerelésért.

A Hawking munkásságával kapcsolatos több tízezer oldalnyi szöveg mellett fotók, filmjeinek és tévésorozatainak forgatókönyvei, továbbá a tisztelőitől, köztük a pápáktól, államfőktől és a közönségtől kapott ajándékok is szerepelnek a 113 doboznyi archív anyagban.

A brit elméleti fizikus egyik levelében - amit 1986-ban, légcsőműtéte után írt szüleinek az írott szöveget megszólaltani képes számítógépével - arról számolt be, hogy számítógépének hangja a brit Ki vagy doki? sci-fi kultsorozat földönkívüli dalekjének beszédéhez hasonlít "némi amerikai akcentussal".

Hawkingnál 1964-ben, 22 éves korában állapítottak meg gyógyíthatatlan betegséget (amiotrófiás laterálszklerózist), és orvosai akkor csupán néhány évet jósoltak neki.

Az archívum egyedülálló forrás lesz a Hawking tudományos munkássága és tudományos élete, személyes élete, a tudományos ismeretterjesztés, a fogyatékossággal élők jogai, a kisegítő technológia eszközei és a hírességek iránt érdeklődő kutatók számára

- mondta el az archívum katalogizálásán 28 hónapon át dolgozó Susan Gordon.

A katalógus elkészültével és az anyagok hozzáférhetővé tételével egyidejűleg egy válogatás is megjelent a tudós tanulmányaiból a londoni Tudományos Múzeum folyóiratában.

A múzeumban egyébként 2022 óta megtekinthető Hawking egykori dolgozószobája, és mintegy ezer személyes relikviája, amelyet a múzeum 2021-ben a Cambridge-i Egyetemtől kapott meg.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.