Kutathatóvá vált Stephen Hawking teljes tudományos és személyes archívuma a Cambridge-i Egyetem könyvtárában

Olvashatóak többek között a levelezései, valamint megtekinthetők a tisztelőitől, köztük a pápától és államfőktől kapott elismerései és ajándékai is.

  • Eduline/MTI

Elkészült Stephen Hawking tudományos és személyes archívumának katalogizálása, és a teljes anyagot, köztük a néhai tudós családjának írt leveleit hozzáférhetővé tették a Cambridge-i Egyetem könyvtárában - számolt be róla az MTI.

Stephen Hawking angol elméleti fizikus és Az idő rövid története című ismeretterjesztő kötet szerzője a  76 évesen, 2018-ban hunyt el. Családja 2021-ben Hawking hagyatékának jelentős részét a brit államnak adományozta. Most készült el tudományos és személyes archívumának teljes katalógusa, és az anyag kutathatóvá vált a Cambridge-i Egyetem könyvtárában.

A tudós levelezésében olvashatók azok az írások is, amelyekben számos ügyért emelt szót, egyebek mellett a fogyatékossággal élők jogaiért, például a londoni Királyi Operaház akadálymentesítéséért és a nukleáris leszerelésért.

A Hawking munkásságával kapcsolatos több tízezer oldalnyi szöveg mellett fotók, filmjeinek és tévésorozatainak forgatókönyvei, továbbá a tisztelőitől, köztük a pápáktól, államfőktől és a közönségtől kapott ajándékok is szerepelnek a 113 doboznyi archív anyagban.

A brit elméleti fizikus egyik levelében - amit 1986-ban, légcsőműtéte után írt szüleinek az írott szöveget megszólaltani képes számítógépével - arról számolt be, hogy számítógépének hangja a brit Ki vagy doki? sci-fi kultsorozat földönkívüli dalekjének beszédéhez hasonlít "némi amerikai akcentussal".

Hawkingnál 1964-ben, 22 éves korában állapítottak meg gyógyíthatatlan betegséget (amiotrófiás laterálszklerózist), és orvosai akkor csupán néhány évet jósoltak neki.

Az archívum egyedülálló forrás lesz a Hawking tudományos munkássága és tudományos élete, személyes élete, a tudományos ismeretterjesztés, a fogyatékossággal élők jogai, a kisegítő technológia eszközei és a hírességek iránt érdeklődő kutatók számára

- mondta el az archívum katalogizálásán 28 hónapon át dolgozó Susan Gordon.

A katalógus elkészültével és az anyagok hozzáférhetővé tételével egyidejűleg egy válogatás is megjelent a tudós tanulmányaiból a londoni Tudományos Múzeum folyóiratában.

A múzeumban egyébként 2022 óta megtekinthető Hawking egykori dolgozószobája, és mintegy ezer személyes relikviája, amelyet a múzeum 2021-ben a Cambridge-i Egyetemtől kapott meg.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.