Egy új kutatás szerint a kisbabák is képesek egyszerű fogalmakat összetett gondolatokká formálni – vagyis kreativitásuk már a bölcsőben elkezd kialakulni.
A Közép-európai Egyetem (CEU) és a Birminghami Egyetem (University of Birmingham) közös kutatása az innovatív emberi gondolkodás eredetének feltárására vállalkozott, eredményeiket a napokban publikálták az egyik legrangosabb tudományos szakfolyóiratban, a PNAS-ben.
A vizsgálat eredményeinek tanúsága szerint már egyéves babák is képesek arra, hogy rövid idő alatt olyan új, kifejezetten a kísérlet számára kreált szavakat tanuljanak meg, amelyek kis mennyiségeket jelölnek, majd ezeket rögtön már ismert szavakkal kombinálják, hogy addig ismeretlen, összetett kifejezéseket értelmezzenek.
A kutatás megállapította, hogy a babák már jóval azelőtt képesek fogalmakat összekapcsolni, hogy az a beszédükben megjelenne – tulajdonképpen ez a képességük játszhat kulcsszerepet a nyelvelsajátításukban is.
A vizsgálat vezetője, Dr. Barbara Pomiechowska a CEU posztdoktori kutatójaként Budapesten tette ezt az úttörő felfedezést.
Az emberi kreativitásnak nincsenek határai: elvitt minket a holdra és gyógyíthatóvá tett halálos betegségeket – de fontossága ellenére még nem tudjuk, mikor és hogyan jelenik meg az a lenyűgöző képesség, ami lehetővé teszi az ötletek kombinálását és új dolgok feltalálását. Ez a kutatás azt mutatja, hogy ha meg akarjuk oldani az emberi kreativitás kialakulásának rejtélyét, vissza kell mennünk a nyelvtanulás kezdetéig
– nyilatkozta kutatásáról Pomiechowska.
A felmérésben egyébként 60, nagyjából egyéves baba vett részt. Első lépésben megtanítottak nekik két teljesen új, mennyiségeket jelölő kifejezést: a „mize” egyet, a „pádu” kettőt jelentett a kísérletben. Ezt követően a csecsemőknek társítaniuk kellett az új számneveket számukra már ismerős fogalmakkal, például több kép közül kellett beazonosítaniuk azt, amelyen „pádu (2) kacsa” van. Az új számnevek tanítására azért volt szükség, hogy a kutatók a babáknak valóban azt a képességét vizsgálhassák, hogy tudnak-e valós időben fogalmakat kombinálni, és nem csak korábban többször hallott szókapcsolatokat és a hozzájuk társított tárgyakat idézik fel.
A tudósok szemmozgáskövetéses technológiával monitorozták, hogy hová néznek a babák, miközben ezeket az új szókapcsolatokat hallják. Az eredmények bebizonyították, hogy a csecsemők sikeresen társították egymással a régi és az új fogalmakat, hogy megértsék a hallott kifejezést: vagyis, ha azt kérdezték tőlük, hogy hol van a „pádu kacsa”, akkor a két kacsát ábrázoló képre néztek.
„A különböző fogalmak kombinálásának képessége valószínűleg nemcsak abban segít a babáknak, hogy értelmezzék az összetett nyelvi kifejezéseket, hanem elősegíti azt is, hogy hatékonyabban tanuljanak a tárgyi és társas környezetükről. A felnőtteknek pedig ez a képesség teszi lehetővé, hogy meghaladjanak minden gondolatot, ami valaha már megszületett, korlátlan lehetőségeket megnyitva az emberi elme előtt” – mondta a kutatás eredményeiről Dr. Kovács Ágnes, a CEU Kognitív tudományok tanszékének docenseA magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
