Egy friss kutatás szerint a kisbabák sokkal okosabbak, mint azt eddig gondoltuk

Egy új kutatás szerint a kisbabák is képesek egyszerű fogalmakat összetett gondolatokká formálni – vagyis kreativitásuk már a bölcsőben elkezd kialakulni.

  • Sztupa Melitta Boglárka

A Közép-európai Egyetem (CEU) és a Birminghami Egyetem (University of Birmingham) közös kutatása az innovatív emberi gondolkodás eredetének feltárására vállalkozott, eredményeiket a napokban publikálták az egyik legrangosabb tudományos szakfolyóiratban, a PNAS-ben.

A vizsgálat eredményeinek tanúsága szerint már egyéves babák is képesek arra, hogy rövid idő alatt olyan új, kifejezetten a kísérlet számára kreált szavakat tanuljanak meg, amelyek kis mennyiségeket jelölnek, majd ezeket rögtön már ismert szavakkal kombinálják, hogy addig ismeretlen, összetett kifejezéseket értelmezzenek.

A kutatás megállapította, hogy a babák már jóval azelőtt képesek fogalmakat összekapcsolni, hogy az a beszédükben megjelenne – tulajdonképpen ez a képességük játszhat kulcsszerepet a nyelvelsajátításukban is.

A vizsgálat vezetője, Dr. Barbara Pomiechowska a CEU posztdoktori kutatójaként Budapesten tette ezt az úttörő felfedezést.

Az emberi kreativitásnak nincsenek határai: elvitt minket a holdra és gyógyíthatóvá tett halálos betegségeket – de fontossága ellenére még nem tudjuk, mikor és hogyan jelenik meg az a lenyűgöző képesség, ami lehetővé teszi az ötletek kombinálását és új dolgok feltalálását. Ez a kutatás azt mutatja, hogy ha meg akarjuk oldani az emberi kreativitás kialakulásának rejtélyét, vissza kell mennünk a nyelvtanulás kezdetéig

– nyilatkozta kutatásáról Pomiechowska.

A felmérésben egyébként 60, nagyjából egyéves baba vett részt. Első lépésben megtanítottak nekik két teljesen új, mennyiségeket jelölő kifejezést: a „mize” egyet, a „pádu” kettőt jelentett a kísérletben. Ezt követően a csecsemőknek társítaniuk kellett az új számneveket számukra már ismerős fogalmakkal, például több kép közül kellett beazonosítaniuk azt, amelyen „pádu (2) kacsa” van. Az új számnevek tanítására azért volt szükség, hogy a kutatók a babáknak valóban azt a képességét vizsgálhassák, hogy tudnak-e valós időben fogalmakat kombinálni, és nem csak korábban többször hallott szókapcsolatokat és a hozzájuk társított tárgyakat idézik fel.

 

Lengyel-Szabó Péter

A tudósok szemmozgáskövetéses technológiával monitorozták, hogy hová néznek a babák, miközben ezeket az új szókapcsolatokat hallják. Az eredmények bebizonyították, hogy a csecsemők sikeresen társították egymással a régi és az új fogalmakat, hogy megértsék a hallott kifejezést: vagyis, ha azt kérdezték tőlük, hogy hol van a „pádu kacsa”, akkor a két kacsát ábrázoló képre néztek.

„A különböző fogalmak kombinálásának képessége valószínűleg nemcsak abban segít a babáknak, hogy értelmezzék az összetett nyelvi kifejezéseket, hanem elősegíti azt is, hogy hatékonyabban tanuljanak a tárgyi és társas környezetükről. A felnőtteknek pedig ez a képesség teszi lehetővé, hogy meghaladjanak minden gondolatot, ami valaha már megszületett, korlátlan lehetőségeket megnyitva az emberi elme előtt” – mondta a kutatás eredményeiről Dr. Kovács Ágnes, a CEU Kognitív tudományok tanszékének docense
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.