Egy friss kutatás szerint a kisbabák sokkal okosabbak, mint azt eddig gondoltuk

Egy új kutatás szerint a kisbabák is képesek egyszerű fogalmakat összetett gondolatokká formálni – vagyis kreativitásuk már a bölcsőben elkezd kialakulni.

  • Sztupa Melitta Boglárka

A Közép-európai Egyetem (CEU) és a Birminghami Egyetem (University of Birmingham) közös kutatása az innovatív emberi gondolkodás eredetének feltárására vállalkozott, eredményeiket a napokban publikálták az egyik legrangosabb tudományos szakfolyóiratban, a PNAS-ben.

A vizsgálat eredményeinek tanúsága szerint már egyéves babák is képesek arra, hogy rövid idő alatt olyan új, kifejezetten a kísérlet számára kreált szavakat tanuljanak meg, amelyek kis mennyiségeket jelölnek, majd ezeket rögtön már ismert szavakkal kombinálják, hogy addig ismeretlen, összetett kifejezéseket értelmezzenek.

A kutatás megállapította, hogy a babák már jóval azelőtt képesek fogalmakat összekapcsolni, hogy az a beszédükben megjelenne – tulajdonképpen ez a képességük játszhat kulcsszerepet a nyelvelsajátításukban is.

A vizsgálat vezetője, Dr. Barbara Pomiechowska a CEU posztdoktori kutatójaként Budapesten tette ezt az úttörő felfedezést.

Az emberi kreativitásnak nincsenek határai: elvitt minket a holdra és gyógyíthatóvá tett halálos betegségeket – de fontossága ellenére még nem tudjuk, mikor és hogyan jelenik meg az a lenyűgöző képesség, ami lehetővé teszi az ötletek kombinálását és új dolgok feltalálását. Ez a kutatás azt mutatja, hogy ha meg akarjuk oldani az emberi kreativitás kialakulásának rejtélyét, vissza kell mennünk a nyelvtanulás kezdetéig

– nyilatkozta kutatásáról Pomiechowska.

A felmérésben egyébként 60, nagyjából egyéves baba vett részt. Első lépésben megtanítottak nekik két teljesen új, mennyiségeket jelölő kifejezést: a „mize” egyet, a „pádu” kettőt jelentett a kísérletben. Ezt követően a csecsemőknek társítaniuk kellett az új számneveket számukra már ismerős fogalmakkal, például több kép közül kellett beazonosítaniuk azt, amelyen „pádu (2) kacsa” van. Az új számnevek tanítására azért volt szükség, hogy a kutatók a babáknak valóban azt a képességét vizsgálhassák, hogy tudnak-e valós időben fogalmakat kombinálni, és nem csak korábban többször hallott szókapcsolatokat és a hozzájuk társított tárgyakat idézik fel.

 

Lengyel-Szabó Péter

A tudósok szemmozgáskövetéses technológiával monitorozták, hogy hová néznek a babák, miközben ezeket az új szókapcsolatokat hallják. Az eredmények bebizonyították, hogy a csecsemők sikeresen társították egymással a régi és az új fogalmakat, hogy megértsék a hallott kifejezést: vagyis, ha azt kérdezték tőlük, hogy hol van a „pádu kacsa”, akkor a két kacsát ábrázoló képre néztek.

„A különböző fogalmak kombinálásának képessége valószínűleg nemcsak abban segít a babáknak, hogy értelmezzék az összetett nyelvi kifejezéseket, hanem elősegíti azt is, hogy hatékonyabban tanuljanak a tárgyi és társas környezetükről. A felnőtteknek pedig ez a képesség teszi lehetővé, hogy meghaladjanak minden gondolatot, ami valaha már megszületett, korlátlan lehetőségeket megnyitva az emberi elme előtt” – mondta a kutatás eredményeiről Dr. Kovács Ágnes, a CEU Kognitív tudományok tanszékének docense
Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Magyar Péter az MCC vezetőinek üzent: ne költsék el az alapítvány vagyonát a következő pár hónapban

Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.