Egy új kutatás szerint a kisbabák is képesek egyszerű fogalmakat összetett gondolatokká formálni – vagyis kreativitásuk már a bölcsőben elkezd kialakulni.
A Közép-európai Egyetem (CEU) és a Birminghami Egyetem (University of Birmingham) közös kutatása az innovatív emberi gondolkodás eredetének feltárására vállalkozott, eredményeiket a napokban publikálták az egyik legrangosabb tudományos szakfolyóiratban, a PNAS-ben.
A vizsgálat eredményeinek tanúsága szerint már egyéves babák is képesek arra, hogy rövid idő alatt olyan új, kifejezetten a kísérlet számára kreált szavakat tanuljanak meg, amelyek kis mennyiségeket jelölnek, majd ezeket rögtön már ismert szavakkal kombinálják, hogy addig ismeretlen, összetett kifejezéseket értelmezzenek.
A kutatás megállapította, hogy a babák már jóval azelőtt képesek fogalmakat összekapcsolni, hogy az a beszédükben megjelenne – tulajdonképpen ez a képességük játszhat kulcsszerepet a nyelvelsajátításukban is.
A vizsgálat vezetője, Dr. Barbara Pomiechowska a CEU posztdoktori kutatójaként Budapesten tette ezt az úttörő felfedezést.
Az emberi kreativitásnak nincsenek határai: elvitt minket a holdra és gyógyíthatóvá tett halálos betegségeket – de fontossága ellenére még nem tudjuk, mikor és hogyan jelenik meg az a lenyűgöző képesség, ami lehetővé teszi az ötletek kombinálását és új dolgok feltalálását. Ez a kutatás azt mutatja, hogy ha meg akarjuk oldani az emberi kreativitás kialakulásának rejtélyét, vissza kell mennünk a nyelvtanulás kezdetéig
– nyilatkozta kutatásáról Pomiechowska.
A felmérésben egyébként 60, nagyjából egyéves baba vett részt. Első lépésben megtanítottak nekik két teljesen új, mennyiségeket jelölő kifejezést: a „mize” egyet, a „pádu” kettőt jelentett a kísérletben. Ezt követően a csecsemőknek társítaniuk kellett az új számneveket számukra már ismerős fogalmakkal, például több kép közül kellett beazonosítaniuk azt, amelyen „pádu (2) kacsa” van. Az új számnevek tanítására azért volt szükség, hogy a kutatók a babáknak valóban azt a képességét vizsgálhassák, hogy tudnak-e valós időben fogalmakat kombinálni, és nem csak korábban többször hallott szókapcsolatokat és a hozzájuk társított tárgyakat idézik fel.
A tudósok szemmozgáskövetéses technológiával monitorozták, hogy hová néznek a babák, miközben ezeket az új szókapcsolatokat hallják. Az eredmények bebizonyították, hogy a csecsemők sikeresen társították egymással a régi és az új fogalmakat, hogy megértsék a hallott kifejezést: vagyis, ha azt kérdezték tőlük, hogy hol van a „pádu kacsa”, akkor a két kacsát ábrázoló képre néztek.
„A különböző fogalmak kombinálásának képessége valószínűleg nemcsak abban segít a babáknak, hogy értelmezzék az összetett nyelvi kifejezéseket, hanem elősegíti azt is, hogy hatékonyabban tanuljanak a tárgyi és társas környezetükről. A felnőtteknek pedig ez a képesség teszi lehetővé, hogy meghaladjanak minden gondolatot, ami valaha már megszületett, korlátlan lehetőségeket megnyitva az emberi elme előtt” – mondta a kutatás eredményeiről Dr. Kovács Ágnes, a CEU Kognitív tudományok tanszékének docense
Briana Hill nemrégiben szerezte meg jogi diplomáját a chicagói Loyola Egyetemen és már csak egy szakvizsgája maradt hátra, hogy ténylegesen ügyvéd lehessen. Arra azonban nem számított, hogy a koronavírus miatt elhalasztják a vizsgát, így már 38 hetes terhes lesz a megmérettetés alatt.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
