Több milliárd forintból működött a médiaképző, aminek a diákjai többek között az M4 Sportnál és a Magyar Nemzetnél helyezkedtek el, mégis anyagi gondjai voltak a cégnek.
A Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit (NTGN) Kft-ben jelenleg tíz szakirányon zajlik az oktatás, köztük tévés és rádiós újságírókat, valamint operatőröket és vágókat is képeznek. A Magyar Kultúráért Alapítvány (MKA) idén közzétett éves beszámolójából kiderül, hogy a Demeter Szilárd vezette alapítvány már fél éve eladta a médiaképzőjét a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA) – írta meg a hvg360.
Az MKA éves beszámolója fokozott finanszírozási nehézségekkel indokolja a döntést, pedig rengeteg pénzt fordítottak a képzésre. Az NTGN-t 2017-ben az állam alapította, majd 2021-ben kikerült az állami vagyonból, és megkapta az MKA. Amíg közvetlen állami finanszírozású volt, addig – a Szabad Európa hírportál egy korábbi cikke szerint – három év alatt 2 milliárd forint közpénzt fordítottak az újságíróképzésre. 2021 óta további 4,5 milliárd forint támogatást kapott a tehetséggondozó az MKA-n keresztül.
Az NTGN szakmai képzései jogilag nem minősülnek sem egyetemi, sem OKJ-s képzésnek, az intézmény maga állít ki egy egyedi oklevelet a szakirányok elvégzéséről. Ennek ellenére a lap úgy tudja korábbi diákoktól, hogy a tanulók könnyen elhelyezkedtek a szakmában, legtöbben helyi online portáloknál vagy rádióknál, illetve az MTVA platformjain, mint az M4 Sport vagy az M5 kulturális csatorna. Volt olyan is, aki már a képzés ideje alatt a Magyar Nemzetnél gyakornokoskodott.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
