A KESMA tulajdonába került Demeter Szilárd újságíróképzője

Több milliárd forintból működött a médiaképző, aminek a diákjai többek között az M4 Sportnál és a Magyar Nemzetnél helyezkedtek el, mégis anyagi gondjai voltak a cégnek.

  • Tornyos Kata

A Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit (NTGN) Kft-ben jelenleg tíz szakirányon zajlik az oktatás, köztük tévés és rádiós újságírókat, valamint operatőröket és vágókat is képeznek. A Magyar Kultúráért Alapítvány (MKA) idén közzétett éves beszámolójából kiderül, hogy a Demeter Szilárd vezette alapítvány már fél éve eladta a médiaképzőjét a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA) – írta meg a hvg360.

Az MKA éves beszámolója fokozott finanszírozási nehézségekkel indokolja a döntést, pedig rengeteg pénzt fordítottak a képzésre. Az NTGN-t 2017-ben az állam alapította, majd 2021-ben kikerült az állami vagyonból, és megkapta az MKA. Amíg közvetlen állami finanszírozású volt, addig – a Szabad Európa hírportál egy korábbi cikke szerint – három év alatt 2 milliárd forint közpénzt fordítottak az újságíróképzésre. 2021 óta további 4,5 milliárd forint támogatást kapott a tehetséggondozó az MKA-n keresztül.

Az NTGN szakmai képzései jogilag nem minősülnek sem egyetemi, sem OKJ-s képzésnek, az intézmény maga állít ki egy egyedi oklevelet a szakirányok elvégzéséről. Ennek ellenére a lap úgy tudja korábbi diákoktól, hogy a tanulók könnyen elhelyezkedtek a szakmában, legtöbben helyi online portáloknál vagy rádióknál, illetve az MTVA  platformjain, mint az M4 Sport vagy az M5 kulturális csatorna. Volt olyan is, aki már a képzés ideje alatt a Magyar Nemzetnél gyakornokoskodott.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.