Van, ahol már 16 éves kortól, de bizonyos országokban csak 18 év fölött engednék be a fesztiválozókat felnőtt kísérő nélkül.
Magyarországon a fesztiválozás leginkább a 18-29 éves korosztály körében a legnépszerűbb. Az Ifjúságkutató Intézet kutatása szerint ennek a korosztálynak a 36 százaléka vett részt 2023-ban valamilyen fesztiválon, 10 százalékuk pedig többön is.
Az összesen 12 nemzetre kiterjedő kutatásból megállapították, hogy a Közép-Európai országokban átlagosan 17 éves koruktól engedik el először fesztiválokra a fiatalokat. Bár több helyen is már 16 éves kortól be lehet menni kísérő nélkül, hazánkban a megkérdezettek több mint fele (58%) csak 18 év után engedné be a résztvevőket egyedül.
Magyarországon 42 százalék azoknak az aránya, akik a 17 éves kort szabnák meg a határnak. A 16 éves korhatárral pedig a kutatásban résztvevők 32 százaléka értett egyet.
Mint kiderült Ausztriában hagynák a legmagasabb arányban (45%) a 17 éven alattiakat is kísérő nélkül fesztiválozni. A legalacsonyabb arányt viszont Horvátországban mérték 13 százalékkal. Érdekes még az is, hogy Montenegróban pedig 68 százalék nyilatkozott úgy, hogy csak azoknak kellene kísérő nélkül fesztiválra mennie, akik már elmúltak 18 évesek.
A kutatásban azt is felmérték, hogy 2024-ben hányan terveznek valamilyen fesztiválra menni. Az előző évhez képest - amikor 20 százalékot mértek - idén két százalékkal emelkedett azoknak a magyaroknak az aránya, akik részt szeretnének venni legalább egy ilyen eseményen.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
