Kiderült, hány éves kortól engedik el a szülők egyedül fesztiválozni a tizenéveseket

Van, ahol már 16 éves kortól, de bizonyos országokban csak 18 év fölött engednék be a fesztiválozókat felnőtt kísérő nélkül.

Magyarországon a fesztiválozás leginkább a 18-29 éves korosztály körében a legnépszerűbb. Az Ifjúságkutató Intézet kutatása szerint ennek a korosztálynak a 36 százaléka vett részt 2023-ban valamilyen fesztiválon, 10 százalékuk pedig többön is.

Az összesen 12 nemzetre kiterjedő kutatásból megállapították, hogy a Közép-Európai országokban átlagosan 17 éves koruktól engedik el először fesztiválokra a fiatalokat. Bár több helyen is már 16 éves kortól be lehet menni kísérő nélkül, hazánkban a megkérdezettek több mint fele (58%) csak 18 év után engedné be a résztvevőket egyedül.

Magyarországon 42 százalék azoknak az aránya, akik a 17 éves kort szabnák meg a határnak. A 16 éves korhatárral pedig a kutatásban résztvevők 32 százaléka értett egyet.

Mint kiderült Ausztriában hagynák a legmagasabb arányban (45%) a 17 éven alattiakat is kísérő nélkül fesztiválozni. A legalacsonyabb arányt viszont Horvátországban mérték 13 százalékkal. Érdekes még az is, hogy Montenegróban pedig 68 százalék nyilatkozott úgy, hogy csak azoknak kellene kísérő nélkül fesztiválra mennie, akik már elmúltak 18 évesek.

A kutatásban azt is felmérték, hogy 2024-ben hányan terveznek valamilyen fesztiválra menni. Az előző évhez képest - amikor 20 százalékot mértek - idén két százalékkal emelkedett azoknak a magyaroknak az aránya, akik részt szeretnének venni legalább egy ilyen eseményen.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.