A világ legjobb fesztiváljának választották a Szigetet

Az augusztus 7-12. között tartott fesztiválon idén már 60 színpaddal és körülbelül 1000 előadóval várják a látogatókat, a bérletek ráadásul még olcsóbbak is, mint a többi hasonló európai fesztiválon.

  • Székács Linda

A brit Glastonbury-t és a belga Tomorrowlandet is maga mögé utasítva a Sziget Fesztivált választotta 2024 legjobb zenei fesztiváljának a Slingo.

A portál a világ 50 legjelentősebb zenei rendezvényét értékelte többek között a jegyárak, a színpadok száma, a meghívott előadók és a befogadóképesség alapján.

A Sziget Fesztivál mindezeket összesítve 10 pontból 8,5 pontot szerzett, egy ponttal többet, mint a Glastonbury és 1,5 ponttal többet, mint a Tomorrowland, amiknél nem csupán 100-130 dollárral (körülbelül 37-50 ezer forint) olcsóbb a bérlet, de míg a Glastonbury-n 31 színpad várja a látogatókat, a Szigeten idén már 60 lesz.

A legtöbb előadó (és látogató is) azonban még így is a napi 210 ezer látogatót vonzó Glastonbury-n lesz idén nyáron. Az előadók számát tekintve a napi körülbelül 90 ezer ember befogadására képes Sziget a szintén brit Green Man fesztivállal egyetemben a második helyre került. Míg ugyanis a Glastonbury-n mintegy 3000 előadó fog fellépni június 26. és 30. között, a Szigeten és a Green Man fesztiválon "csak" 1000.

A tíz legjobb fesztivál listája az értékelések alapján így néz ki;

  • Sziget Fesztivál (Magyarország) - 8,5
  • Glastonbury (Egyesült Királyság) - 7,5
  • Tomorrowland (Belgium) - 7,0
  • Untold (Románia) - 6,78
  • Mysteryland (Hollandia) - 6,67
  • Roskilde (Dánia) - 6,61
  • Creamfields (Egyesült Királyság) - 6,22
  • Primavera Sound (Spanyolország) - 5,89
  • Dekmantel (Hollandia) - 5,83
  • Electric Daisy (Amerika) - 5,78

Az influencerek és hírességek körében nagyon népszerű amerikai Coachella nem szerepel a legjobbak között. Sőt, a világ legdrágább fesztiváljának választották, hiszen az április 11-én és április 20-án tartott egy-egy napra 397,42 dollárba (147 ezer forint) kerültek a jegyek.

 

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.