Nyomasztó, könyörtelen és unalmas – egyre kevesebben olvasnak híreket

Rengeteg oka lehet annak, hogy kevesebben követik a világ történéseit. Az Oxfordi Egyetem jelentése szerint a háborúknak és a világjárványnak is nagy szerepe van a csökkenő tendenciában.

  • Tornyos Kata

Tízből négyen (39%) mondták, hogy néha vagy gyakran tudatosan kerülik a híreket, míg ez az arány 2017-ben 29% volt az Oxfordi Egyetem Reuters Intézetének jelentése szerint – írta meg a BBC. Nyomasztónak, könyörtelennek és unalmasnak tartják a híreket a felmérésben résztvevők. A jelentés szerzői szerint az ukrajnai és közel-keleti háborúk hozzájárulhattak ahhoz, hogy az emberek egyre inkább el akarják kerülni a híreket.

94 943 felnőttet kérdezett meg 47 országban januárban és februárban a YouGov brit piackutató és adatelemző cég. Ez egy olyan időszakban történt, amikor emberek milliárdjai vettek részt nemzeti és regionális választásokon világszerte. A jelentés megállapította, hogy a választások néhány országban, például az Egyesült Államokban, növelték az érdeklődést a hírek iránt. Azonban a tanulmány szerint általánosan csökken az emberek érdeklődése.

Világszerte az emberek 46%-a mondta, hogy nagyon vagy rendkívül érdeklik a hírek - szemben a 2017-es 63%-kal.

"A járvány és a háborúk következtében teljesen természetes reakció, hogy az emberek elfordulnak a hírektől, akár a mentális egészségük védelme érdekében, akár egyszerűen azért, mert inkább a saját jövőjükre koncentrálnának"

– elemezte a helyzetet a jelentés vezető szerzője, Nic Newman.

A jelentés szerint a nők és a fiatalabb emberek nagyobb valószínűséggel érzik magukat kimerültnek a hírdömping miatt.  Az emberek 40%-a továbbra is megbízik a hírekben, de összességében ez az arány még mindig 4%-kal alacsonyabb, mint a koronavírus-járvány csúcspontján.  A jelentés azt is megállapította, hogy a hagyományos hírforrások, mint a tévé és a nyomtatott sajtó közönsége az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent, mivel a fiatalabbak inkább online vagy közösségi médián keresztül tájékozódnak.

 

 

Hozzászólások

„Rossz idő esetén a tanteremben, összetolt padok tetején” – így oldják meg az iskolák a mindennapos testnevelést

Hiába van heti öt testnevelésórájuk a diákoknak, nem mindegy, milyen körülmények között mozognak: van, ahol több tornaterem és sportpálya közül lehet választani, máshol viszont az udvarra, rossz időben pedig az osztályterembe szorulnak a gyerekek. Utóbbi felveti azt a kérdést is, mennyire lehet hatékony a mindennapos testnevelés ott, ahol megfelelő hely sincs az órák megtartására.

Meg kellene indokolnia az oktatási tárcának, ha nemet mond – három szervezet dolgozta ki a részvételiség ideális modelljét

Országos részvételi testületet és online platformot hoznának létre, a kormánynak pedig érdemben és nyilvánosan kellene reagálnia az oktatás szereplőinek javaslataira. Az Oktatói Hálózat, a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom részletes koncepciót dolgozott ki arról, hogyan lehetne bevonni a pedagógusokat, diákokat, szülőket és szakmai szervezeteket az oktatási döntések előkészítésébe.

Azt hitték, csak viccelnek, de büntetésből Franciaországban hagytak nyolc diákot egy iskolai kiránduláson, a szülők feljelentést tettek

A 15-17 éves ipolysági gimnazisták egy tanárral maradtak le a hazafelé tartó csoportról, miután a kirándulás utolsó éjszakáján állítólag megzavarták egy szálloda vendégeinek nyugalmát. Hazajutásukat végül a családoknak kellett saját költségükön megszervezniük. A szervező szerint az előre lefektetett szabályok alapján járt el, a történteket azonban már a hatóságok is vizsgálják.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu