Kevesebben táboroznak idén nyáron, mint tavaly

Átlagosan 10-15 százalékkal nőttek a nyári táborok árai idén.

  • Tornyos Kata

Csökkent a táborozó gyerekek száma idén: a tavalyi rekordszámú 230 ezer résztvevővel szemben 2024-ben 215 ezer táborozóval számolnak – közölte az MTI-vel a Taborfigyelo.hu. Szerintük ennek a legfőbb oka, hogy idén a nyári szünet a hosszabb évközi szünetek miatt a vártnál némileg később, június 21-én (péntek) kezdődik és augusztus 31-ig (szombat) tart majd.

A másik ok pedig az lehet, hogy átlagosan 10-15 százalékkal nőttek a nyári táborok árai, így egy napközis tábor átlagára valamivel 50 ezer forint felett van, míg egy ottalvós táborért átlagosan 80 ezer forintot kell fizetnie a családoknak. A táborok átlagárai között régiónként akár 10 százalékos eltérés is lehet.

De akár több százazer forintba is kerülhet egy ottalvós tábor, április végén írtuk meg a Táborfigyelő idei évi kínálatát böngészve, hogy 345 ezer forintért maximum 24 fő táborozhat luxus körülmények között egy 5 csillagos kastélyban három, négy és ötágyas légkondicionált szobákban, saját fürdőszobával, többek között fűtött, fedett úszómedencével és kültéri jacuzzival.

A legnépszerűbb tábortéma 2024-ben is a sport lett. A második helyen a kalandtáborok vannak, míg a harmadik helyen döntetlennel az idegen nyelvi, elsősorban angoltáborok, illetve a katonai táborok szerepelnek - írták. Jelezték azt is, hogy a legnépszerűbb táborcélpontok között Pest, Bács-Kiskun és Veszprém vármegyék vannak, de sok gyerek vakációzik Somogy és Fejér vármegyékben is. A közlemény szerint a táborozó gyerekek valamivel több mint fele (53 százalék) napközis táborba megy majd, míg 47 százalékuk ottalvós programokon vesz részt.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.