Kevesebben táboroznak idén nyáron, mint tavaly

Átlagosan 10-15 százalékkal nőttek a nyári táborok árai idén.

  • Tornyos Kata

Csökkent a táborozó gyerekek száma idén: a tavalyi rekordszámú 230 ezer résztvevővel szemben 2024-ben 215 ezer táborozóval számolnak – közölte az MTI-vel a Taborfigyelo.hu. Szerintük ennek a legfőbb oka, hogy idén a nyári szünet a hosszabb évközi szünetek miatt a vártnál némileg később, június 21-én (péntek) kezdődik és augusztus 31-ig (szombat) tart majd.

A másik ok pedig az lehet, hogy átlagosan 10-15 százalékkal nőttek a nyári táborok árai, így egy napközis tábor átlagára valamivel 50 ezer forint felett van, míg egy ottalvós táborért átlagosan 80 ezer forintot kell fizetnie a családoknak. A táborok átlagárai között régiónként akár 10 százalékos eltérés is lehet.

De akár több százazer forintba is kerülhet egy ottalvós tábor, április végén írtuk meg a Táborfigyelő idei évi kínálatát böngészve, hogy 345 ezer forintért maximum 24 fő táborozhat luxus körülmények között egy 5 csillagos kastélyban három, négy és ötágyas légkondicionált szobákban, saját fürdőszobával, többek között fűtött, fedett úszómedencével és kültéri jacuzzival.

A legnépszerűbb tábortéma 2024-ben is a sport lett. A második helyen a kalandtáborok vannak, míg a harmadik helyen döntetlennel az idegen nyelvi, elsősorban angoltáborok, illetve a katonai táborok szerepelnek - írták. Jelezték azt is, hogy a legnépszerűbb táborcélpontok között Pest, Bács-Kiskun és Veszprém vármegyék vannak, de sok gyerek vakációzik Somogy és Fejér vármegyékben is. A közlemény szerint a táborozó gyerekek valamivel több mint fele (53 százalék) napközis táborba megy majd, míg 47 százalékuk ottalvós programokon vesz részt.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.