Mennyibe kerül diákként levonatozni a Balatonra?

Itt van a jó idő és nemsokára kezdődik a nyári szünet, emiatt egyre többen látogatnak le hétvégén a Balatonhoz. Megnéztük mennyibe kerül, ha diákként leutaznátok a magyar tengerhez.

Az új tarifarendszer miatt a MÁV menetjegyek esetében több kedvezmény is megszűnt, így mostantól – a teljesárú és a díjmentes változat mellett – kizárólag az 50%-os kedvezményt adó menetjegyet lehet venni.

Minden 14 év alatti és 65 év feletti díjmentesen, minden 14 és 25 év közötti utas pedig félárú jegy vásárlására jogosult. A 25 éven aluliak pedig diákigazolvány nélkül, az életkoruk alapján élhetnek 50%-os kedvezménnyel vagy adott esetben a díjmentesen utazással.

Azt azonban fontos kiemelni, hogy csak a magyar nappali vagy esti tagozatos diákigazolvánnyal rendelkezők jogosultak a kedvezményes bérletek használatára. A levelező jogviszonyú hallgatók kedvezményes bérletet továbbra sem válthatnak.

Megnéztük, hogy Kelenföld és Balatonfüred között mennyibe kerül egy utazás

A vonat típusától függően a kinézett táv 1200-1500 forintba kerül a 14-18 és a 18-25 év közöttieknek is. Így oda-vissza egy napra 3000 forintot kell költenek arra, ha szeretnétek fürödni egyet.

Azonban, ha több utazást is terveztek, érdemes lehet országbérletet váltanotok, amely diákkedvezménnyel 1890 forintba kerül egy hónapra, és a helyjegy nélküli vonatokon, valamint a fővárosban és más városokban is utazhattok vele.

A nyár miatt azonban a balatoni vonalak nagy részén kötelező a helyjegy váltása, egyes vonatok a teljes szezonban csak ezzel vehetők igénybe. Azonban ez önmagában jóval olcsóbb, mint a vonatjegy ára. Így, ha kötelező is a helyjegy váltása, de van országbérletetek, akkor mindössze 600 forintot kell csak fizetnetek az oda- és a visszaútra összesen.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.