Ez csak a kisebbik tétel volt.
Tavaly jelentősen növelte bevételeit a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) - írja a hvg.hu.
A szervezet 2023-as mérlege szerint, miután 2022-ben visszafogottabban költött, tavaly közel 50 milliárd forint bevételre tett szert, főként a korábban állami vagyonjuttatásként kapott Mol- és Richter-részvények osztalékából, valamint kamatbevételekből.
Ebből a forrásból az MCC jelentősen növelte a tehetséggondozásra fordított kiadásait, 2022-es 16,64 milliárd forintról 25,8 milliárdra. Az alapítvány mintegy hatszáz fizetett alkalmazottjára és oktatóira tavaly 9,3 milliárd forintot költöttek, ami az előző évekhez képest jelentős növekedést mutat.
A beszámoló szerint az alapítvány közhasznú tevékenysége 8584 magyar és határon túli diákot segített, és tágabb értelemben 950 ezer főre becsülik a kedvezményezettek számát.
Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy 2023 telén medencés négycsillagos hotelben teleltek az MMC téli táborozói. Míg néhány évvel korábban a ceglédfürdői diáktábor 6-8 fős szobáiban szállásolták el a Mathias Corvinus Collegium téli táborozóit, idén már bruttó 100 millió forintos összeget költöttek arra, hogy minél nagyobb luxusban, az ótátrafüredi Grand Hotel Bellevue-ba pihenjék ki a fáradalmakat a gyakran Fidesz káderképzőjeként emlegetett intézmény tanulói.
A pihenést teljes egészében az MCC fizette, ellentétben más felsőoktatási intézményekkel, ahol a téli kirándulások költségeit a hallgatóknak saját maguknak kell állni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
