Mostantól nem kötelesek az angol törvények szerint tanítani a tengerentúli brit iskolákban

A világ vezető emberi jogi szervezete szerint a szabályok megváltoztatása diszkriminációhoz vezethet.

Az Egyesült Királyság kormánya lehetővé tette az Egyesült Arab Emírségekben található brit magániskolák számára, hogy használhassák a BSI kitemark-ot (egy brit termék - és szolgáltatásminőségi védjegyet), annak ellenére, hogy nem tanítanak olyan témákról, amelyeket Angliában megkövetelnek az oktatási intézményektől – írja a The Guardian.

A miniszterek döntése szerint a tengerentúli iskolákat az Oktatási Minisztérium (DfE) hivatalosan akkreditálhatja "British Schools Overseas" (BSO) néven. Mindez azután történt, hogy a kormány felmentette ezeket az intézményeket a brit tanterv kötelező használata alól.

A Tengerentúli Brit Iskolák Szövetsége szerint a BSO rendszere lehetővé teszi az iskolák számára, hogy „megmutassák, olyan oktatást nyújtanak, amely hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint egy angliai független iskolában.”

A változtatás előtt ezeken a helyeken is az angliai oktatási követelményeket kellett használni akkor is, ha azok szembementek az ország törvényeivel. Mostantól azonban BSO-minősítéssel működhetnek olyan intézmények, ahol nem kötelesek tanítani, például az azonos nemű párok kapcsolatáról, az egyenlőségről, vagy a kábítószer-használatról.

Egy vizsgálat rámutatott arra, hogy bár a Brighton College Dubai állítja, a „megkülönböztető brit független iskolai szellemiséggel" tanít, az Egyesült Arab Emírségek törvénye kizárja, hogy az iskolában foglalkozzanak a házasság jellemzőivel, a nemek megváltoztatásával, illetve a nemmel és a szexuális irányultsággal kapcsolatos témákkal.

Az Amnesty International UK szóvivője elmondta: "Az Oktatási Minisztériumnak nem kellene BSO akkreditációt adnia az Egyesült Arab Emírségekben működő brit iskoláknak, ha nem tartják be legalább az egyenlőségről szóló törvény által meghatározott normákat.”

"Létfontosságú, hogy külföldön működő iskoláink védelmet nyújtsanak a diszkrimináció ellen, beleértve a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetést is”

- emelte ki a szóvivő.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.