„Méregdrága táborokra gyűjtök egész évben, és minden reggel ugyanúgy korán kel a gyerkőc” – így oldják meg a családok a nyári szünetet

Egy kis home office, egy csipet tábor, egy kevéske napközi és pár nap a nagyszülőknél. Bár a diákok kedvenc időszaka a várva várt nyári szünet, de a családoktól rengeteg szervezést, pénzt és energiát igényel, hogy megoldják a gyerekek felügyeletét. Szülőket kérdeztünk arról, ők hogyan birkóznak meg ezzel a szinte lehetetlennek tűnő feladattal.

Idén a nyári szünet a megszokottnál egy kicsivel rövidebb lesz, ugyanis az előző évhez képest egy héttel később, június 21-én kezdődik, és augusztus 31-ig fog tartani. Bár egy héttel kevesebbet lesznek otthon a diákok, a szülőnek így is komolyabb logisztikát igényel megszervezni a gyerekek elhelyezését a maradék 10 hétre. Az óvodákban ezzel szemben általában 4-5 hétig tart a szünet, ha azonban nincs kire bízni a gyerekeket, akkor ugyanúgy nehéz helyzetbe kerülnek a családok.

Sokan ilyenkor veszik ki a szabadságuk nagy részét, de azzal is számolni kell, hogy a vakáció mellett ott van még a tavaszi, az őszi és a téli szünet is. A gyerekek után járó pótszabadságokból pedig nincsen túl sok:

  • 1 gyerek estében 2
  • 2 gyereknél 4
  • 3 vagy több gyerek után pedig 7 munkanapot kapnak a szülők évente.

Ezzel a pár plusz nappal pedig nem lehet átvészelni egy teljes nyarat. Sok esetben a munkahely sem engedi meg az alkalmazottaknak, hogy egyszerre kettő, vagy akár több hetet is kivegyenek.

Mit tegyen a szülő, ha nyáron is dolgoznia kell?

Mivel kíváncsiak voltunk, hogyan birkóznak meg a magyar szülők ezzel a nehézséggel, megkérdeztük őket a Szülői hang Facebook-csoportban. Számos tapasztalatot osztottak meg velünk, azonban egy dologban szinte mindegyik válasz egybecsengett: a kisgyerekes szülők küszködnek a nyári felügyelet megoldásával.

Irány a tábor!

Az egyik legkézenfekvőbb opciónak a táborok ígérkeznek, amelyekből számos típus létezik itthon, azonban ez sem jöhet mindenkinél szóba. Idén a napközis táborok 50 ezer forint, az ottalvósok pedig 75 ezer forint környékén mozognak, ami nem kevés, főleg ha egy családban több gyerek is van.

A megkérdezettek között többen is voltak, akik ennek ellenére is beíratják táborba a gyerekeiket, ez azonban nem jelenti azt, hogy annak költségei ne lennének megterhelőek a számukra:

„Nálunk a táborok jelentik a megoldást, de két gyereknél egy átlagkereset feletti havi fizetést simán elvisznek”

- fejtette ki az egyik szülő.

Van, aki pedig már előre gyűjt a nyárra:

„Méregdrága táborokra gyűjtök egész évben, és minden reggel ugyanúgy korán kel a gyerkőc, hiszen a szabadság semmire sem elég.”

Bár 1-2 hét állandó felügyelet sokat segít a szülőknek, azonban ezzel még a nyár fele sem telik el. Akad, aki családi segítség hiányában iskolai ügyeletbe, utána kerületi napközis táborba, majd kerületi iskolai ügyeletbe is be kell, hogy adja a gyerekét.

A nagyszülő dolgozik és/vagy önmegvalósít?

A helyzetet nehezíti, hogy a kitolódó nyugdíjkorhatár miatt egyre több családnál még a nagyszülők is teljes állásban dolgoznak.

„A nagyszülők közül van, aki még teljes munkaidőben dolgozik, aki meg már nem, vagy csak részmunkaidős, az nem ér rá túl sokat, mert "önmegvalósít”.”

-írta az egyik szülő.

Vannak természetesen olyan nagymamák, nagypapák, akik szívesen segítenek, és már nagyon várják, hogy nyáron több időt tölthessenek az unokáikkal, sőt még arra is akad példa, ahol más hozzátartozó is, például nagynéni vagy sógor is besegít a vakációba.

Munka melletti lehetőségek

A nyári felügyelet szempontjából a pedagógusok egy fokkal talán jobb helyzetben vannak.

„A pedagóguslét egyetlen előnye talán, hogy itthon tudok lenni velük. Nekem is akkor van szünet, amikor nekik.”

„Tanárként a nyár nagy részét a gyermekeimmel tölthettem, ez a tanári pálya egyik legvonzóbb velejárója. Persze jönnek velem táboroztatni is, de együtt az is jó!”

Aki pedig nem pedagógusként keresi a kenyerét, igyekszik ebben az időszakban igyekszik otthonról dolgozni, esetleg a párjával felváltva home office-t kérni.

Emellett, ha a munkahely megengedi, vannak, akik magukkal viszik oda is a gyerekeket. Azonban erre sincs mindenhol lehetőség, ezért többen csak külön engedéllyel több hetes táppénzzel tudják megoldani a gyerekfelügyeletet, de van, aki kénytelen fizetetlen szabadságra menni a nyári szünet alatt.

„…már nincs lehetőség arra, hogy a gyerek felügyelete megoldott legyen anélkül, hogy ne hajnalban kelljen szegény gyereknek kelni, mert éppen hurcolni kell a munkahelyre. Kb. ez a legtöbb, amit szülőként tenni lehet…”

Összességében azt láthatjuk, hogy a nyári szünet egy költséges, az egész családot megmozgató hadművelet a szülők számára. Anyagi támogatás nélkül pedig ki-ki úgy próbálja megoldani, ahogyan csak tudja. Ha nincsenek nagyszülők vagy lehetőség a home office-ra, akkor a gyerekek gyakran a nyár nagy részét napközis táborokban és irodákban tölthetik.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.