Szinte az összes szomszédos országban szabadabb a sajtó, mint Magyarországon

Hatvanhetedik – Magyarországnak ezt a helyezést sikerült elérnie a 180 vizsgált ország közül.

  • Tornyos Kata

Ma van a sajtószabadság világnapja, ilyenkor szokta közzétenni a sajtószabadásgról szóló indexét a Riporterek Határok Nélkül szervezet. Magyarország a 67. helyen végzett a listán, ami tavalyhoz képest öt helynyi javítást jelent. Még ígyis – Szerbiát leszámítva – az összes szomszédos országban szabadabb a sajtó.

Több afrikai ország is megelőz minket, például Mauritius, Gambia és Libéria. A jelentésben azt írják Magyarországról, hogy a sajtószabadság ragadozójaként leírt Orbán Viktor miniszterelnök valódi médiabirodalmat épített. Habár független médiaszervezetek jelentős piaci pozíciókkal rendelkeznek, politikai, gazdasági és szabályozási nyomásnak vannak kitéve.

Kiemelik, hogy bár a magyar újságírókat ritkán vagy egyáltalán nem éri fizikai támadás vagy indokolatlan rendőri kihallgatás, de Magyarország az egyetlen Európai Uniós tagállam, amely megfigyelte az újságírókat a Pegasus szoftver használatával. Az uniós tagországokat nézve Málta és Görögország végzett hátrébb, mint Magyarország.

Norvégia a felmérés győztese, azt írja róluk a szervezet, hogy a sajtószabadságot védő jogi kereteik erőteljesek. A média piaca élénk, egy erős közszolgálati műsorszóróval és sokszínű magánszektorral, kiadó cégek biztosítják a széleskörű szerkesztői függetlenséget. Dánia és Svédország végzett a második és harmadik helyen. A Kelet-Afrikában található Eritrea lett az utolsó a listán, Szíria a 179. és Afganisztán a 178. helyen végeztek.

A Világ Sajtószabadság Index célja az újságírók és a média szabadságának összehasonlítása 180 területen. Minden ország vagy terület pontszáma öt mutató alapján tevődik összek, amelyek tükrözik a sajtószabadság helyzetének összetettségét: politikai összefüggések, jogi keretrendszer, gazdasági összefüggések, szociokulturális kontextus és biztonság. Ezek alapján Magyarország 62,98 pontot szerzett a 100-ból.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.