Szinte az összes szomszédos országban szabadabb a sajtó, mint Magyarországon

Hatvanhetedik – Magyarországnak ezt a helyezést sikerült elérnie a 180 vizsgált ország közül.

  • Tornyos Kata

Ma van a sajtószabadság világnapja, ilyenkor szokta közzétenni a sajtószabadásgról szóló indexét a Riporterek Határok Nélkül szervezet. Magyarország a 67. helyen végzett a listán, ami tavalyhoz képest öt helynyi javítást jelent. Még ígyis – Szerbiát leszámítva – az összes szomszédos országban szabadabb a sajtó.

Több afrikai ország is megelőz minket, például Mauritius, Gambia és Libéria. A jelentésben azt írják Magyarországról, hogy a sajtószabadság ragadozójaként leírt Orbán Viktor miniszterelnök valódi médiabirodalmat épített. Habár független médiaszervezetek jelentős piaci pozíciókkal rendelkeznek, politikai, gazdasági és szabályozási nyomásnak vannak kitéve.

Kiemelik, hogy bár a magyar újságírókat ritkán vagy egyáltalán nem éri fizikai támadás vagy indokolatlan rendőri kihallgatás, de Magyarország az egyetlen Európai Uniós tagállam, amely megfigyelte az újságírókat a Pegasus szoftver használatával. Az uniós tagországokat nézve Málta és Görögország végzett hátrébb, mint Magyarország.

Norvégia a felmérés győztese, azt írja róluk a szervezet, hogy a sajtószabadságot védő jogi kereteik erőteljesek. A média piaca élénk, egy erős közszolgálati műsorszóróval és sokszínű magánszektorral, kiadó cégek biztosítják a széleskörű szerkesztői függetlenséget. Dánia és Svédország végzett a második és harmadik helyen. A Kelet-Afrikában található Eritrea lett az utolsó a listán, Szíria a 179. és Afganisztán a 178. helyen végeztek.

A Világ Sajtószabadság Index célja az újságírók és a média szabadságának összehasonlítása 180 területen. Minden ország vagy terület pontszáma öt mutató alapján tevődik összek, amelyek tükrözik a sajtószabadság helyzetének összetettségét: politikai összefüggések, jogi keretrendszer, gazdasági összefüggések, szociokulturális kontextus és biztonság. Ezek alapján Magyarország 62,98 pontot szerzett a 100-ból.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Hétfő délután kiderülhet, mekkora béremelést kapnak a NOKS- és technikai dolgozók

Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.