Hatvanhetedik – Magyarországnak ezt a helyezést sikerült elérnie a 180 vizsgált ország közül.
Ma van a sajtószabadság világnapja, ilyenkor szokta közzétenni a sajtószabadásgról szóló indexét a Riporterek Határok Nélkül szervezet. Magyarország a 67. helyen végzett a listán, ami tavalyhoz képest öt helynyi javítást jelent. Még ígyis – Szerbiát leszámítva – az összes szomszédos országban szabadabb a sajtó.
Több afrikai ország is megelőz minket, például Mauritius, Gambia és Libéria. A jelentésben azt írják Magyarországról, hogy a sajtószabadság ragadozójaként leírt Orbán Viktor miniszterelnök valódi médiabirodalmat épített. Habár független médiaszervezetek jelentős piaci pozíciókkal rendelkeznek, politikai, gazdasági és szabályozási nyomásnak vannak kitéve.
Kiemelik, hogy bár a magyar újságírókat ritkán vagy egyáltalán nem éri fizikai támadás vagy indokolatlan rendőri kihallgatás, de Magyarország az egyetlen Európai Uniós tagállam, amely megfigyelte az újságírókat a Pegasus szoftver használatával. Az uniós tagországokat nézve Málta és Görögország végzett hátrébb, mint Magyarország.
Norvégia a felmérés győztese, azt írja róluk a szervezet, hogy a sajtószabadságot védő jogi kereteik erőteljesek. A média piaca élénk, egy erős közszolgálati műsorszóróval és sokszínű magánszektorral, kiadó cégek biztosítják a széleskörű szerkesztői függetlenséget. Dánia és Svédország végzett a második és harmadik helyen. A Kelet-Afrikában található Eritrea lett az utolsó a listán, Szíria a 179. és Afganisztán a 178. helyen végeztek.
A Világ Sajtószabadság Index célja az újságírók és a média szabadságának összehasonlítása 180 területen. Minden ország vagy terület pontszáma öt mutató alapján tevődik összek, amelyek tükrözik a sajtószabadság helyzetének összetettségét: politikai összefüggések, jogi keretrendszer, gazdasági összefüggések, szociokulturális kontextus és biztonság. Ezek alapján Magyarország 62,98 pontot szerzett a 100-ból.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
