Hatvanhetedik – Magyarországnak ezt a helyezést sikerült elérnie a 180 vizsgált ország közül.
Ma van a sajtószabadság világnapja, ilyenkor szokta közzétenni a sajtószabadásgról szóló indexét a Riporterek Határok Nélkül szervezet. Magyarország a 67. helyen végzett a listán, ami tavalyhoz képest öt helynyi javítást jelent. Még ígyis – Szerbiát leszámítva – az összes szomszédos országban szabadabb a sajtó.
Több afrikai ország is megelőz minket, például Mauritius, Gambia és Libéria. A jelentésben azt írják Magyarországról, hogy a sajtószabadság ragadozójaként leírt Orbán Viktor miniszterelnök valódi médiabirodalmat épített. Habár független médiaszervezetek jelentős piaci pozíciókkal rendelkeznek, politikai, gazdasági és szabályozási nyomásnak vannak kitéve.
Kiemelik, hogy bár a magyar újságírókat ritkán vagy egyáltalán nem éri fizikai támadás vagy indokolatlan rendőri kihallgatás, de Magyarország az egyetlen Európai Uniós tagállam, amely megfigyelte az újságírókat a Pegasus szoftver használatával. Az uniós tagországokat nézve Málta és Görögország végzett hátrébb, mint Magyarország.
Norvégia a felmérés győztese, azt írja róluk a szervezet, hogy a sajtószabadságot védő jogi kereteik erőteljesek. A média piaca élénk, egy erős közszolgálati műsorszóróval és sokszínű magánszektorral, kiadó cégek biztosítják a széleskörű szerkesztői függetlenséget. Dánia és Svédország végzett a második és harmadik helyen. A Kelet-Afrikában található Eritrea lett az utolsó a listán, Szíria a 179. és Afganisztán a 178. helyen végeztek.
A Világ Sajtószabadság Index célja az újságírók és a média szabadságának összehasonlítása 180 területen. Minden ország vagy terület pontszáma öt mutató alapján tevődik összek, amelyek tükrözik a sajtószabadság helyzetének összetettségét: politikai összefüggések, jogi keretrendszer, gazdasági összefüggések, szociokulturális kontextus és biztonság. Ezek alapján Magyarország 62,98 pontot szerzett a 100-ból.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
