A régiós országok közül Lengyelországban a legmagasabbak a fizetések, a leggyorsabb növekedést az elmúlt években pedig Romániában figyelték meg.
Most már hivatalos: a románok többet fogyasztanak és magasabb fizetést is kapnak, mint a magyarok - derült ki a Portfólió felméréséből.
Az Eurostat adatai szerint az elmúlt tíz évben folyamatos csökkenést figyeltek meg a román és a magyar fizetések közti különbségben, amely végül teljesen el is fogyott. Ennek következtében a bérek már 2023-ban magasabbak voltak Romániában, mint Magyarországon. Vásárlóerő-paritáson (PPS) számolva pedig a 2023-as volt az első év, amikor Románia megelőzte hazánkat.
A lap kiemeli, hogy érdemes azt is megfigyelni, hogy milyen hatással vannak a gyerekek a bérekre. Tehát, hogy az egyes országok támogatási rendszere hogyan befolyásolja a nettó keresetet. A gyerekek után járó hazai adókedvezmény „egy ideig szignifikáns hatással bírhatott”, ami megemelte a nettó béreket. Mivel azonban ez az összeg évek óta stagnál, a fizetések emelkedése mellett a gyerekek után járó pénz elinflálódott.
A korábbi adatok szerint az elmúlt néhány évben Románia egy főre jutó GDP-je megközelítette Magyarországot, a tavalyi évben pedig el is hagyta. Emmellet a fogyasztásban is stabilabbnak látszik az előnyük.
A közzétett adatok azt is kimutatták, hogy a régió összes országában emelkednek a fizetések, azonban messze Lengyelország rendelkezik a legmagasabb számokkal. Érdekesség még, hogy Bulgária is egyre gyorsabban halad előre, így a Portfólió szerint nem lenne meglepő, ha pár éven belül a bolgár fogyasztás is feljönne a magyar szintre. Az egy főre jutó fogyasztásban jelenleg csak őket előzzük meg.
Emellett pedig mi rendelkezünk az egyik legalacsonyabb egy órára jutó teljes bérköltséggel az EU-ban. A 13 eurós órabér (adókkal és járulékokkal együtt) inkább az olyan vállalatokat vonzza az országba, amelyek az olcsó munkaerőre helyezik a hangsúlyt és nem pedig a magas képzettségre vagy a hozzáadott érték megteremtésére.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
