Új őscsótányfajt azonosítottak Ajkán, a névválasztásra sokan irigykedhetnek

Miről ismerszik meg egy igaz barát? Van, akiről csillagot, és van, akiről őscsótányt nevez el a kedves ismerőse.

A Magyar Természettudományi Múzeum, a Szlovák Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói nagy felfedezést tettek, ugyanis egy újabb őscsótányfajt sikerült azonosítaniuk egy ajkai borostyánkőben megőrződött maradványból - írja az egyetem közleményében.

A Veszprém vármegyében található Ajka egyre gyakrabban kerül elő az őslénytan tudományával kapcsolatos hírekben. Ennek oka pedig nem más, mint az ott található késő kréta korú (86.3–83.6 millió éves) barnakőszénből ismert ajkait nevű borostyánkő, amely nagy mennyiségben tartalmaz abból a korból származó pókszabásúakat és rovarokat.

A most azonosított példány alapos vizsgálaton esett át, mire kiderült, hogy valóban egy csótány zárványa található az ajkai borostyánkőben. Az új faj végül a Perspicuus csincsii nevet kapta.

„A mi ajkai csótányunk minden kétséget kizáróan besorolható volt a már ismert, ám napjainkra kihalt Perspicuus csótánygénuszba, ám azon belül egyértelműen új fajt képviselt"

- mondta Szabó Márton, a kutatás vezetője és a Magyar Természettudományi Múzeum Föld és Őslénytár munkatársa.

Az újonnan felfedezett csótány elnevezése is külön figyelmet igényel, ugyanis Szabó Márton elmondta, a fajt volt osztálytársáról és jóbarátjáról, Csincsi Szabolcsról nevezte el. Bár kívülállóként különösnek tűnhet, mégis a maga módján egy nagyon kedves gesztus volt a kutató részéről. Mostantól mindenki számonkérheti legjobb barátjától, hogy mikor tervez végre róla is elnevezni egy új őscsótányt.

A képen a Perspicuus csincsii-t tartalmazó borostyándarab (balra), valamint a zárvány egyik hátsó lába, felnagyítva (jobbra) látható. A fotót Hajdu Zsófia készítete.

 

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.