124 József Attila verset fordított koreaira Jin Kyoung Ae, az ELTE oktatója

A szöuli Hankuk Idegennyelvi Egyetem 1992-ben indított magyar szakán ismerkedett meg József Attila munkásságával, ma pedig már Magyarországon él, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Távol-keleti Intézetében dolgozik és magyar verseket fordít koreai nyelvre Jun Kyoung Ae.

  • Székács Linda

Jin munkásságáról a magyar költészet napja alkalmából csütörtökön az RTL Fókusz című műsorában számoltak be.

A vele készült interjúban elmondja, hogy először az 1988-as szöuli olimpián figyelt fel Magyarországra, amikor eltűnődött azon, hogy egy ilyen kis ország hogyan tud ilyen erős lenni a sportokban. A magyar csapat ugyanis akkor nyolc sportágban összesen 23 érmet szerzett. 11 aranyat, 6 ezüstöt és 6 bronzérmet.

Az érdeklődése annyira megmaradt, hogy 1992-ben beiratkozott a szöuli egyetem frissen indult magyar szakára, ahol elmondása szerint először nem remekelt, a hanganyagokra pedig mindenki rácsodálkozott, annyira idegen hangzása volt a magyar nyelvnek.

Jin aztán 1995-ben több szaktársával Magyarországon töltött egy évet. Ekkor - elmondása szerint - sokat fejlődött, majd dél-koreába visszatérve is folytatta a tanulást. Mesterképzést végzett, majd 2000-ben visszatért Magyarországra és doktorandusz hallgató lett.

Tanulmányok publikálása helyett a fordítás és a versek felé fordult, szerinte ugyanis Magyarországot lehetetlen megérteni a magyar irodalom ismerése nélkül. És bár Koreában ismernek magyar szerzőket, például Petőfi Sándor, Márai Sándort és Kertész Imre műveit, a fordítások nehézkesek, mert kevesen beszélik a magyar nyelvet, és kevesebben vállalják, hogy egy már idegen nyelvre (például angolra) lefordított magyar verset újrafordítanak.

Jin Tverdota György irodalomtörténész segítségével 124 József Attila verset fordított le koreaira, amiket 2022-ben adott ki.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.