Kulturális kedvezményeket, mentálhigiénés segítségnyújtást és ehető menzás ebédet követelnek a fővárostól a diákszervezetek

Az ADOM Diákmozgalom, az Egységes Diákfront (EDF) és a Fridays For Future bemutatta Magyarország közös választási programját, melynek célja a budapesti diákok és fiatalok életének megkönnyítése.

A Mi Budapestünk Program néven létrejött választási programban a három szervezet olyan önkormányzati szinten megvalósítható intézkedéseket ír elő, amelyek szerintük „kézzelfogható előnyökhöz juttatják a diákságot és a fiatalságot.”

„Úgy gondoljuk, hogy az önkormányzatoknak dolga, hogy mindent megtegyen a városa/kerülete/települése ifjúságának segítéséért, célunk, hogy az önkormányzatok minél több költségvetési forrást fordítsanak a fiatalokra – vagyis ránk”

- olvaható a program bemutatásában.

Javaslatcsomagjukban számos, a diákok helyzetét elősegítő változtatásokat követelnek. Ezek között szerepel például a diákok számára könnyebben elérhető kulturális programok megszervezése. Arra kérik a Fővárosi Önkormányzatot, hogy évente egyszer legalább 5000 középiskolás színházjegyét finanszírozzák.

Az Artmozik filmjeire extra diákkedvezményt és évszakonként megrendezésre kerülő diákfilmheteket várnak. Továbbá az önkormányzat által szervezett kulturális és egyéb típusú rendezvényekre minimum 50 százalékos kedvezményt kérnek a szervezetek.

A kulturális események támogatása mellett mentálhigiénés segítségnyújtást is kérnek a diákok számára, amihez többek között tartozna egy plakátkampány, ingyenesen hívható krízisvonalak felállítása és egy fórum létrehozása is. Ezekre a diákokat érő, egyre növekvő oktatási és közösségi nyomások miatt lenne szükség.

Az oktatási intézmények étkeztetésére is kitértek. Arra kérik a fővárosi önkormányzatot, hogy több forrást fordítson a diákok étkeztetésére, így a „finom” és minőségi ételek felszolgálásával a tanulóknak nem kellene az iskolán kívül magas áron másik ebédet vásárolniuk.

A szervezetek 10 pontból álló követeléseinek teljes listáját itt tudjátok megnézni.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.