Kulturális kedvezményeket, mentálhigiénés segítségnyújtást és ehető menzás ebédet követelnek a fővárostól a diákszervezetek

Az ADOM Diákmozgalom, az Egységes Diákfront (EDF) és a Fridays For Future bemutatta Magyarország közös választási programját, melynek célja a budapesti diákok és fiatalok életének megkönnyítése.

A Mi Budapestünk Program néven létrejött választási programban a három szervezet olyan önkormányzati szinten megvalósítható intézkedéseket ír elő, amelyek szerintük „kézzelfogható előnyökhöz juttatják a diákságot és a fiatalságot.”

„Úgy gondoljuk, hogy az önkormányzatoknak dolga, hogy mindent megtegyen a városa/kerülete/települése ifjúságának segítéséért, célunk, hogy az önkormányzatok minél több költségvetési forrást fordítsanak a fiatalokra – vagyis ránk”

- olvaható a program bemutatásában.

Javaslatcsomagjukban számos, a diákok helyzetét elősegítő változtatásokat követelnek. Ezek között szerepel például a diákok számára könnyebben elérhető kulturális programok megszervezése. Arra kérik a Fővárosi Önkormányzatot, hogy évente egyszer legalább 5000 középiskolás színházjegyét finanszírozzák.

Az Artmozik filmjeire extra diákkedvezményt és évszakonként megrendezésre kerülő diákfilmheteket várnak. Továbbá az önkormányzat által szervezett kulturális és egyéb típusú rendezvényekre minimum 50 százalékos kedvezményt kérnek a szervezetek.

A kulturális események támogatása mellett mentálhigiénés segítségnyújtást is kérnek a diákok számára, amihez többek között tartozna egy plakátkampány, ingyenesen hívható krízisvonalak felállítása és egy fórum létrehozása is. Ezekre a diákokat érő, egyre növekvő oktatási és közösségi nyomások miatt lenne szükség.

Az oktatási intézmények étkeztetésére is kitértek. Arra kérik a fővárosi önkormányzatot, hogy több forrást fordítson a diákok étkeztetésére, így a „finom” és minőségi ételek felszolgálásával a tanulóknak nem kellene az iskolán kívül magas áron másik ebédet vásárolniuk.

A szervezetek 10 pontból álló követeléseinek teljes listáját itt tudjátok megnézni.

 

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.