Egy órával kevesebbet vagy többet aludhatunk a tavaszi óraátállítás miatt?

Idén kedvezően alakul az óraátállítás időpontja.

  • Eduline

Kevesebb mint egy hét van hátra a nyári időszámítás kezdetéig, hiszen március 31-én, azaz húsvétvasárnap hajnalban hajnali 2 óráról 3-ra kell tekerni az órákat. Bár ez azt jelenti, hogy egy órával megrövidül az éjszakánk, ez idén nem feltétlen kell hogy nehézséget okozzon, hiszen húsvéthétfő április 1-jén lesz, így a tavaszi szünet és az ünnepnap miatt nem csupán a diákok, de akár a szüleik is tovább alhatnak, ami megkönnyíti az átállást.

Az óraátállítás eltörlése annak az emberi szervezetre gyakorolt negatív hatásai miatt egyébként évről évre téma, és már az Európai Unióban is próbáltak döntést hozni annak eltörléséről, mivel azonban a tagországok nem tudtak megegyezni abban, hogy nyári vagy téli időszámítás legyen, a téma végül lekerült a napirendről.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.