Szerdán kezdetét vette az új tanév Afganisztánban, amiben a tálib hatalomátvétel óta már harmadik éve nem vehetnek részt a lányok.
Alig egy évvel a radikális iszlamista tálibok hatalomra kerülése után, 2022-ben a lányoknak megtiltották, hogy hatodik osztály felett iskolába járjanak, amit nem sokkal később kiterjesztettek az állami egyetemekre is.
Az ENSZ „nemi apartheidnek” minősítette a tálibok nőkkel szembeni korlátozásait. A nemzetközi nyomás mellett az országon belül is sokan tiltakoztak, de mégsem sikerült változást elérni.
Bár a legtöbb muszlim szerint a vallásuk megengedni a nőknek is az oktatásban való részvételt, a tálibok radikális nézeteibe ez már nem fér bele. Azonban arról, hogy honnan ered ez a gondolkodásmód, megoszlanak a vélemények.
Miért ennyire szigorúak a nőkre vonatkozó szabályok?
Számi Júszafzai veterán afgán újságíró és kommentátor tavaly a Radio Free Europe-nak fejtette ki véleményét, miszerint a női jogok ilyen súlyos korlátozása a tálibok kultúrájából ered.
Hitük szerint ugyanis a „nő helye a házban vagy a sírban van.” Ezt a gondolkodásmódot pedig csak tovább erősítik a papok és vallási vezetők, akik Mohamed kinyilatkozásait követik. A próféta ugyanis erősen óvja a nőket attól, hogy elhagyják az otthonaikat.
Júszafzai szerint más muszlim társadalmakban is vannak olyan vallási vezetők, akik szintén ezeket a nézeteket vallják, és támogatják a nők szerepkörének komolyabb korlátozásait. Ezt azonban általában a kormányok ellenzik vagy igyekeznek visszaszorítani.
Ezzel ellentétben John Mohammad Butt iszlámszakértő a tálibok oktatáspolitikáját a modern oktatással kapcsolatos konfliktussal magyarázta a lapnak.
„A probléma az, hogy a lányok oktatását Afganisztánban – sőt a modern oktatást általánosan – egy szekuláris programmal együtt vezették be”
- nyilatkozta a szakértő.
Már a húszas években is történtek próbálkozások az ország modernizálása érdekében, ami a nők helyzetét is nagyban befolyásolta volna. Ezt viszont akkor sem sikerült elérni, ugyanis a törzsi és közösségi vezetőknek sikerült megbuktatni az uralkodót. A későbbiekben pedig tovább fokozódott a modernitással és a szekularizmussal szembeni ellenállás az országban.
A történelmi viszályoknak köszönhetően egyes közösségekben a nők oktatása és szerepvállalása mélyen erkölcstelen lett és ideológiai meggyőződéssé vált. A tálibok jelenlegi vezetője pedig szintén ezt képviseli.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
