Ismét lányok nélkül indult a tanév Afganisztánban, de mi állhat a szigorú korlátozások hátterében?

Szerdán kezdetét vette az új tanév Afganisztánban, amiben a tálib hatalomátvétel óta már harmadik éve nem vehetnek részt a lányok.

Alig egy évvel a radikális iszlamista tálibok hatalomra kerülése után, 2022-ben a lányoknak megtiltották, hogy hatodik osztály felett iskolába járjanak, amit nem sokkal később kiterjesztettek az állami egyetemekre is.

Az ENSZ „nemi apartheidnek” minősítette a tálibok nőkkel szembeni korlátozásait. A nemzetközi nyomás mellett az országon belül is sokan tiltakoztak, de mégsem sikerült változást elérni.

Bár a legtöbb muszlim szerint a vallásuk megengedni a nőknek is az oktatásban való részvételt, a tálibok radikális nézeteibe ez már nem fér bele. Azonban arról, hogy honnan ered ez a gondolkodásmód, megoszlanak a vélemények.

Miért ennyire szigorúak a nőkre vonatkozó szabályok?

Számi Júszafzai veterán afgán újságíró és kommentátor tavaly a Radio Free Europe-nak fejtette ki véleményét, miszerint a női jogok ilyen súlyos korlátozása a tálibok kultúrájából ered.

Hitük szerint ugyanis a „nő helye a házban vagy a sírban van.” Ezt a gondolkodásmódot pedig csak tovább erősítik a papok és vallási vezetők, akik Mohamed kinyilatkozásait követik. A próféta ugyanis erősen óvja a nőket attól, hogy elhagyják az otthonaikat.

Júszafzai szerint más muszlim társadalmakban is vannak olyan vallási vezetők, akik szintén ezeket a nézeteket vallják, és támogatják a nők szerepkörének komolyabb korlátozásait. Ezt azonban általában a kormányok ellenzik vagy igyekeznek visszaszorítani.

Ezzel ellentétben John Mohammad Butt iszlámszakértő a tálibok oktatáspolitikáját a modern oktatással kapcsolatos konfliktussal magyarázta a lapnak.

„A probléma az, hogy a lányok oktatását Afganisztánban – sőt a modern oktatást általánosan – egy szekuláris programmal együtt vezették be”

- nyilatkozta a szakértő.

Már a húszas években is történtek próbálkozások az ország modernizálása érdekében, ami a nők helyzetét is nagyban befolyásolta volna. Ezt viszont akkor sem sikerült elérni, ugyanis a törzsi és közösségi vezetőknek sikerült megbuktatni az uralkodót. A későbbiekben pedig tovább fokozódott a modernitással és a szekularizmussal szembeni ellenállás az országban.

A történelmi viszályoknak köszönhetően egyes közösségekben a nők oktatása és szerepvállalása mélyen erkölcstelen lett és ideológiai meggyőződéssé vált. A tálibok jelenlegi vezetője pedig szintén ezt képviseli.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.