Ismét lányok nélkül indult a tanév Afganisztánban, de mi állhat a szigorú korlátozások hátterében?

Szerdán kezdetét vette az új tanév Afganisztánban, amiben a tálib hatalomátvétel óta már harmadik éve nem vehetnek részt a lányok.

Alig egy évvel a radikális iszlamista tálibok hatalomra kerülése után, 2022-ben a lányoknak megtiltották, hogy hatodik osztály felett iskolába járjanak, amit nem sokkal később kiterjesztettek az állami egyetemekre is.

Az ENSZ „nemi apartheidnek” minősítette a tálibok nőkkel szembeni korlátozásait. A nemzetközi nyomás mellett az országon belül is sokan tiltakoztak, de mégsem sikerült változást elérni.

Bár a legtöbb muszlim szerint a vallásuk megengedni a nőknek is az oktatásban való részvételt, a tálibok radikális nézeteibe ez már nem fér bele. Azonban arról, hogy honnan ered ez a gondolkodásmód, megoszlanak a vélemények.

Miért ennyire szigorúak a nőkre vonatkozó szabályok?

Számi Júszafzai veterán afgán újságíró és kommentátor tavaly a Radio Free Europe-nak fejtette ki véleményét, miszerint a női jogok ilyen súlyos korlátozása a tálibok kultúrájából ered.

Hitük szerint ugyanis a „nő helye a házban vagy a sírban van.” Ezt a gondolkodásmódot pedig csak tovább erősítik a papok és vallási vezetők, akik Mohamed kinyilatkozásait követik. A próféta ugyanis erősen óvja a nőket attól, hogy elhagyják az otthonaikat.

Júszafzai szerint más muszlim társadalmakban is vannak olyan vallási vezetők, akik szintén ezeket a nézeteket vallják, és támogatják a nők szerepkörének komolyabb korlátozásait. Ezt azonban általában a kormányok ellenzik vagy igyekeznek visszaszorítani.

Ezzel ellentétben John Mohammad Butt iszlámszakértő a tálibok oktatáspolitikáját a modern oktatással kapcsolatos konfliktussal magyarázta a lapnak.

„A probléma az, hogy a lányok oktatását Afganisztánban – sőt a modern oktatást általánosan – egy szekuláris programmal együtt vezették be”

- nyilatkozta a szakértő.

Már a húszas években is történtek próbálkozások az ország modernizálása érdekében, ami a nők helyzetét is nagyban befolyásolta volna. Ezt viszont akkor sem sikerült elérni, ugyanis a törzsi és közösségi vezetőknek sikerült megbuktatni az uralkodót. A későbbiekben pedig tovább fokozódott a modernitással és a szekularizmussal szembeni ellenállás az országban.

A történelmi viszályoknak köszönhetően egyes közösségekben a nők oktatása és szerepvállalása mélyen erkölcstelen lett és ideológiai meggyőződéssé vált. A tálibok jelenlegi vezetője pedig szintén ezt képviseli.

 

 

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.