Több mint 200 évvel korábban is élhettek emberek Európában, mint ahogyan azt eddig gondolták

Egy kárpátaljai ásatáson olyan eszközöket fedeztek fel, amelyek a legkorábban élő emberek nyomaira utalhatnak egész Európában.

  • Eduline/MTI

A Nature című folyóiratban nemrégiben publikált tanulmányból kiderült, hogy egy ukrajnai ásatáson felfedezett ősi kőeszközök lehetnek a legkorábbi bizonyítékai az ember megjelenésének Európában – írta meg az MTI.

A kutatás szerint az Ukrajna nyugati részén, Kárpátalján található Korolevo (Királyháza) régészeti lelőhelyen feltárt kőeszközök mintegy 1,4 millió évesek.

A tudósok korábban a spanyolországi Atapuercát tartották a legkorábbi lakott helynek Európa térségében, azonban a tanulmánynak köszönhetően kiderült, hogy Korolevóhoz képest ezen a helyen 200-300 évvel később éltek csak emberek.

Korolevóban bár több kőeszköz is előkerült, csontmaradványokat nem találtak. A lelőhely kora alapján azonban a Homo erectus készíthette ezeket, mert abban a korszakban az volt az egyetlen lehetséges emberi faj.

Az akkori emberek a ragadozók által elejtett és hátrahagyott állatok húsát ehették, és valószínűleg már tüzet is tudtak gyújtani

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.