Több mint 200 évvel korábban is élhettek emberek Európában, mint ahogyan azt eddig gondolták

Egy kárpátaljai ásatáson olyan eszközöket fedeztek fel, amelyek a legkorábban élő emberek nyomaira utalhatnak egész Európában.

  • Eduline/MTI

A Nature című folyóiratban nemrégiben publikált tanulmányból kiderült, hogy egy ukrajnai ásatáson felfedezett ősi kőeszközök lehetnek a legkorábbi bizonyítékai az ember megjelenésének Európában – írta meg az MTI.

A kutatás szerint az Ukrajna nyugati részén, Kárpátalján található Korolevo (Királyháza) régészeti lelőhelyen feltárt kőeszközök mintegy 1,4 millió évesek.

A tudósok korábban a spanyolországi Atapuercát tartották a legkorábbi lakott helynek Európa térségében, azonban a tanulmánynak köszönhetően kiderült, hogy Korolevóhoz képest ezen a helyen 200-300 évvel később éltek csak emberek.

Korolevóban bár több kőeszköz is előkerült, csontmaradványokat nem találtak. A lelőhely kora alapján azonban a Homo erectus készíthette ezeket, mert abban a korszakban az volt az egyetlen lehetséges emberi faj.

Az akkori emberek a ragadozók által elejtett és hátrahagyott állatok húsát ehették, és valószínűleg már tüzet is tudtak gyújtani

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.