Idén először megvalósul a teljes nemi egyenlőség a világ legrangosabb sportversenyén.
Míg az 1900-as párizsi olimpián a sportolók mindössze 2,2 százaléka volt nő, addigra a 2024-es - szintén párizsi - olimpiai játékokon megvalósul a teljes nemi egyenlőség, és 10 500 indulóból 5250 nő, 5250 pedig férfi lesz.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a honlapján azt írja, a nemek közti egyenlőségre való törekvés látványosan felgyorsult az elmúlt években. Az 1996-os atlantai olimpián például a nők aránya mindössze 34 százalék volt, a 2008-ban, Pekingben tartott versenyen viszont már 42 százalék, idén pedig elérik a teljes nemi egyenlőséget a világ legrangosabb sportversenyén.
A nők arányával együtt pedig az olimpiai versenyszámok listája is folyamatosan bővült és színesedett. Míg az 1900-as olimpián a nők még csak teniszben, vitorlázásban, krokettben, lovaglásban és golfban indultak, az elmúlt 25 évben számos olyan sportágat fogadott el a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, amiben nők is indulhatnak. A 2016-os riói olimpiához képest például a 2020-as tokiói versenyen kltszer annyi vegyes versenyszám szerepelt, a 2022-es pekingi téli olimpián pedig négy új vegyes versenyszámmal bővítették a repertoárt, hogy nők is versenyezhessenek.
Kiemelik; a nemek közti egyenlőségre való törekvéssel példát szeretnének mutatni és arra törekednek, hogy az ne csak az olimpián és a sportpályákon valósuljon meg, hanem az élet minden területén.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
