Idén először megvalósul a teljes nemi egyenlőség a világ legrangosabb sportversenyén.
Míg az 1900-as párizsi olimpián a sportolók mindössze 2,2 százaléka volt nő, addigra a 2024-es - szintén párizsi - olimpiai játékokon megvalósul a teljes nemi egyenlőség, és 10 500 indulóból 5250 nő, 5250 pedig férfi lesz.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a honlapján azt írja, a nemek közti egyenlőségre való törekvés látványosan felgyorsult az elmúlt években. Az 1996-os atlantai olimpián például a nők aránya mindössze 34 százalék volt, a 2008-ban, Pekingben tartott versenyen viszont már 42 százalék, idén pedig elérik a teljes nemi egyenlőséget a világ legrangosabb sportversenyén.
A nők arányával együtt pedig az olimpiai versenyszámok listája is folyamatosan bővült és színesedett. Míg az 1900-as olimpián a nők még csak teniszben, vitorlázásban, krokettben, lovaglásban és golfban indultak, az elmúlt 25 évben számos olyan sportágat fogadott el a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, amiben nők is indulhatnak. A 2016-os riói olimpiához képest például a 2020-as tokiói versenyen kltszer annyi vegyes versenyszám szerepelt, a 2022-es pekingi téli olimpián pedig négy új vegyes versenyszámmal bővítették a repertoárt, hogy nők is versenyezhessenek.
Kiemelik; a nemek közti egyenlőségre való törekvéssel példát szeretnének mutatni és arra törekednek, hogy az ne csak az olimpián és a sportpályákon valósuljon meg, hanem az élet minden területén.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
