Meghaladták az albérletárak a negyedmillió forintos lélektani határt, egyre nagyobb ugyanakkor a fizetési hajlandóság.
Átlépte az átlagos albérletár a 250 ezres lélektani határt Budapesten - írja a lapunknak küldött közleményében a Rentingo.
A platform legfrissebb albérletpiaci elemzése szerint az elmúlt két hónapban, 2023 decembere óta 5 százalékkal drágultak az albérletárak a fővárosban, ami így meghaladta a havi 250 ezer forintot. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a keresleti és kínálati oldal közötti olló rekordszűkre zárult és 4,5 százalékra csökkent a különbség aközött, hogy mennyi pénzt kérnek a bérbeadók, és mennyit hajlandóak fizetni a bérlők.
A legnagyobb különbség 2022 szeptemberében 22 százalék volt - jegyzik meg.
"A bérlők fizetési hajlandóságát alapvetően meghatározza a reálkeresetek alakulása. Az év eleji fizetésemelések és a csökkenő infláció hatására növekvő reálbérek javították a bérlők lehetőségeit, így a keresleti árszint emelkedése a bérleti díjak növekedését is felülmúlta"
- írják.
A Rentingo szerint év elején szezonálisan megugrik a kereslet az albérletekre, mivel sokan év végén hoznak az életüket érintő döntéseket többek között össze- vagy szétköltözésről és saját otthon megteremtéséről is, ami leghamarabb a bérlakáspiacot érinti. De februárban utaznak vissza az egyetemvárosokba az egyetemisták is, akik a nyár végi dömping után ilyenkor próbálnak albérletet keresni, de érkeznek a második félévre külföldi hallgatók is.
"Az erősödő kereslet miatt a bérbeadók könnyebben találnak bérlőt, több jelentkező közül választhatják ki a számukra megfelelőt" - teszik hozzá.
Ez különösen hátrányosan érintheti a kisállattal költöző bérlőket, akik eleve kedvezőtlenebb pozícióból indulnak az ingatlanbérlésért zajló versenyben.
A Rentingo adatai alapján a legnehezebb dolga a kutyásoknak van, miután a bérbeadók csupán 24 százaléka hajlandó négylábúakat engedni a kiadó ingatlanba. Ennél valamivel szerencsésebbek a macskával költözők, velük a bérbeadók 27 százaléka írna alá bérleti szerződést.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
