Meghaladták az albérletárak a negyedmillió forintos lélektani határt, egyre nagyobb ugyanakkor a fizetési hajlandóság.
Átlépte az átlagos albérletár a 250 ezres lélektani határt Budapesten - írja a lapunknak küldött közleményében a Rentingo.
A platform legfrissebb albérletpiaci elemzése szerint az elmúlt két hónapban, 2023 decembere óta 5 százalékkal drágultak az albérletárak a fővárosban, ami így meghaladta a havi 250 ezer forintot. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a keresleti és kínálati oldal közötti olló rekordszűkre zárult és 4,5 százalékra csökkent a különbség aközött, hogy mennyi pénzt kérnek a bérbeadók, és mennyit hajlandóak fizetni a bérlők.
A legnagyobb különbség 2022 szeptemberében 22 százalék volt - jegyzik meg.
"A bérlők fizetési hajlandóságát alapvetően meghatározza a reálkeresetek alakulása. Az év eleji fizetésemelések és a csökkenő infláció hatására növekvő reálbérek javították a bérlők lehetőségeit, így a keresleti árszint emelkedése a bérleti díjak növekedését is felülmúlta"
- írják.
A Rentingo szerint év elején szezonálisan megugrik a kereslet az albérletekre, mivel sokan év végén hoznak az életüket érintő döntéseket többek között össze- vagy szétköltözésről és saját otthon megteremtéséről is, ami leghamarabb a bérlakáspiacot érinti. De februárban utaznak vissza az egyetemvárosokba az egyetemisták is, akik a nyár végi dömping után ilyenkor próbálnak albérletet keresni, de érkeznek a második félévre külföldi hallgatók is.
"Az erősödő kereslet miatt a bérbeadók könnyebben találnak bérlőt, több jelentkező közül választhatják ki a számukra megfelelőt" - teszik hozzá.
Ez különösen hátrányosan érintheti a kisállattal költöző bérlőket, akik eleve kedvezőtlenebb pozícióból indulnak az ingatlanbérlésért zajló versenyben.
A Rentingo adatai alapján a legnehezebb dolga a kutyásoknak van, miután a bérbeadók csupán 24 százaléka hajlandó négylábúakat engedni a kiadó ingatlanba. Ennél valamivel szerencsésebbek a macskával költözők, velük a bérbeadók 27 százaléka írna alá bérleti szerződést.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
