Meghaladták az albérletárak a negyedmillió forintos lélektani határt, egyre nagyobb ugyanakkor a fizetési hajlandóság.
Átlépte az átlagos albérletár a 250 ezres lélektani határt Budapesten - írja a lapunknak küldött közleményében a Rentingo.
A platform legfrissebb albérletpiaci elemzése szerint az elmúlt két hónapban, 2023 decembere óta 5 százalékkal drágultak az albérletárak a fővárosban, ami így meghaladta a havi 250 ezer forintot. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a keresleti és kínálati oldal közötti olló rekordszűkre zárult és 4,5 százalékra csökkent a különbség aközött, hogy mennyi pénzt kérnek a bérbeadók, és mennyit hajlandóak fizetni a bérlők.
A legnagyobb különbség 2022 szeptemberében 22 százalék volt - jegyzik meg.
"A bérlők fizetési hajlandóságát alapvetően meghatározza a reálkeresetek alakulása. Az év eleji fizetésemelések és a csökkenő infláció hatására növekvő reálbérek javították a bérlők lehetőségeit, így a keresleti árszint emelkedése a bérleti díjak növekedését is felülmúlta"
- írják.
A Rentingo szerint év elején szezonálisan megugrik a kereslet az albérletekre, mivel sokan év végén hoznak az életüket érintő döntéseket többek között össze- vagy szétköltözésről és saját otthon megteremtéséről is, ami leghamarabb a bérlakáspiacot érinti. De februárban utaznak vissza az egyetemvárosokba az egyetemisták is, akik a nyár végi dömping után ilyenkor próbálnak albérletet keresni, de érkeznek a második félévre külföldi hallgatók is.
"Az erősödő kereslet miatt a bérbeadók könnyebben találnak bérlőt, több jelentkező közül választhatják ki a számukra megfelelőt" - teszik hozzá.
Ez különösen hátrányosan érintheti a kisállattal költöző bérlőket, akik eleve kedvezőtlenebb pozícióból indulnak az ingatlanbérlésért zajló versenyben.
A Rentingo adatai alapján a legnehezebb dolga a kutyásoknak van, miután a bérbeadók csupán 24 százaléka hajlandó négylábúakat engedni a kiadó ingatlanba. Ennél valamivel szerencsésebbek a macskával költözők, velük a bérbeadók 27 százaléka írna alá bérleti szerződést.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
