Meghaladták az albérletárak a negyedmillió forintos lélektani határt, egyre nagyobb ugyanakkor a fizetési hajlandóság.
Átlépte az átlagos albérletár a 250 ezres lélektani határt Budapesten - írja a lapunknak küldött közleményében a Rentingo.
A platform legfrissebb albérletpiaci elemzése szerint az elmúlt két hónapban, 2023 decembere óta 5 százalékkal drágultak az albérletárak a fővárosban, ami így meghaladta a havi 250 ezer forintot. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a keresleti és kínálati oldal közötti olló rekordszűkre zárult és 4,5 százalékra csökkent a különbség aközött, hogy mennyi pénzt kérnek a bérbeadók, és mennyit hajlandóak fizetni a bérlők.
A legnagyobb különbség 2022 szeptemberében 22 százalék volt - jegyzik meg.
"A bérlők fizetési hajlandóságát alapvetően meghatározza a reálkeresetek alakulása. Az év eleji fizetésemelések és a csökkenő infláció hatására növekvő reálbérek javították a bérlők lehetőségeit, így a keresleti árszint emelkedése a bérleti díjak növekedését is felülmúlta"
- írják.
A Rentingo szerint év elején szezonálisan megugrik a kereslet az albérletekre, mivel sokan év végén hoznak az életüket érintő döntéseket többek között össze- vagy szétköltözésről és saját otthon megteremtéséről is, ami leghamarabb a bérlakáspiacot érinti. De februárban utaznak vissza az egyetemvárosokba az egyetemisták is, akik a nyár végi dömping után ilyenkor próbálnak albérletet keresni, de érkeznek a második félévre külföldi hallgatók is.
"Az erősödő kereslet miatt a bérbeadók könnyebben találnak bérlőt, több jelentkező közül választhatják ki a számukra megfelelőt" - teszik hozzá.
Ez különösen hátrányosan érintheti a kisállattal költöző bérlőket, akik eleve kedvezőtlenebb pozícióból indulnak az ingatlanbérlésért zajló versenyben.
A Rentingo adatai alapján a legnehezebb dolga a kutyásoknak van, miután a bérbeadók csupán 24 százaléka hajlandó négylábúakat engedni a kiadó ingatlanba. Ennél valamivel szerencsésebbek a macskával költözők, velük a bérbeadók 27 százaléka írna alá bérleti szerződést.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
