Van olyan budapesti kerület, ahol a bruttó átlagkereset közel felébe kerül egy átlagos albérlet, de vidéken is több városban 30 százalék körül mozog az arány.
Az ingatlan.com saját adatain és a KSH kereseti statisztikáin alapuló készült elemzéséből kiderül, hogy a fővárosi kerületekre, Budapest egészére és a vármegyeszékhelyeknek helyet adó járásokra vonatkozó fizetési adatok és lakbérek aránya alapján nagyon komoly különbségek vannak az országban - írja a Piac és profit. A felmérés során több mint 14 ezer kiadó lakóingatlan-hirdetés bérleti díját vette figyelembe.
Összességében megállapítható, hogy a főrvárosban és a vármegyeszékhelyeken a legdrágábbak az átlagfizetéshez képest a kiadó lakások.
"Egy-egy adott járás, város, kerület béradatainál viszont figyelembe kell venni, hogy bár a bérlők egyre nagyobb arányban jelentik be magukat az adott címre, ezt nem teszi meg mindenki, így utóbbiak fizetési adatai nem vagy nem feltétlenül jelennek meg a helyi kereseti adatokban”
- tette hozzá Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Tavaly Budapesten a bruttó átlagbér 697 ezer forint volt, ehhez képest az átlagos bérleti díj februárban 250 ezer volt. Ez pedig 36 százalékos arányt jelent. A vármegyeszékhelyek közül Debrecenben a 599 ezer forintos járási átlagfizetés mellett 200 ezer forintos bérleti díjat kértek egy albérletért. Székesfehérváron bruttó 620 ezer volt az átlagbér, amihez átlagosan 205 ezer forintos lakbér tartozott. Mindkét városban az albérletek a fizetések 33 százalékát tették ki.
Veszprémben, Győrben és Pécsen valamivel kedvezőbb a helyzet: a 150-180 ezer forintos bérleti díj az adott járás 581-694 ezer forintos bruttó átlagbérének egyaránt 26 százalékából kijön.
Ebből a szempontból Szolnokon, Szekszárdon és a nagy egyetemvárosok közé tartozó Miskolcon a legolcsóbbak az albérletek, 18-20 százalékosez az arány.
A budapesti kerületek közül az V. kerület toronymagasan a legdrágább, ugyanis 340 ezer forintos átlagos lakbér mellett az átlagkereset 779 ezer forint volt, ez pedig 44 százalékos arányt tesz ki. A legnagyobb albérletkínálattal rendelkező XI. és XIII. kerületben pedig ugyanez az arány 30 illetve 31 százalék. Ebből a szempontból a legolcsóbb kerület a XV. lett, ahol egy albérlet átlagos bérleti díja a helyi bruttó bér 24 százaléka.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
