Melyik városban, kerületben a legdrágábbak a fizetésekhez képest az albérletek?

Van olyan budapesti kerület, ahol a bruttó átlagkereset közel felébe kerül egy átlagos albérlet, de vidéken is több városban 30 százalék körül mozog az arány.

Az ingatlan.com saját adatain és a KSH kereseti statisztikáin alapuló készült elemzéséből kiderül, hogy a fővárosi kerületekre, Budapest egészére és a vármegyeszékhelyeknek helyet adó járásokra vonatkozó fizetési adatok és lakbérek aránya alapján nagyon komoly különbségek vannak az országban - írja a Piac és profit. A felmérés során több mint 14 ezer kiadó lakóingatlan-hirdetés bérleti díját vette figyelembe.

Összességében megállapítható, hogy a főrvárosban és a vármegyeszékhelyeken a legdrágábbak az átlagfizetéshez képest a kiadó lakások.

"Egy-egy adott járás, város, kerület béradatainál viszont figyelembe kell venni, hogy bár a bérlők egyre nagyobb arányban jelentik be magukat az adott címre, ezt nem teszi meg mindenki, így utóbbiak fizetési adatai nem vagy nem feltétlenül jelennek meg a helyi kereseti adatokban”

- tette hozzá Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Tavaly Budapesten a bruttó átlagbér 697 ezer forint volt, ehhez képest az átlagos bérleti díj februárban 250 ezer volt. Ez pedig 36 százalékos arányt jelent. A vármegyeszékhelyek közül Debrecenben a 599 ezer forintos járási átlagfizetés mellett 200 ezer forintos bérleti díjat kértek egy albérletért. Székesfehérváron bruttó 620 ezer volt az átlagbér, amihez átlagosan 205 ezer forintos lakbér tartozott. Mindkét városban az albérletek a fizetések 33 százalékát tették ki.

Veszprémben, Győrben és Pécsen valamivel kedvezőbb a helyzet: a 150-180 ezer forintos bérleti díj az adott járás 581-694 ezer forintos bruttó átlagbérének egyaránt 26 százalékából kijön.

Ebből a szempontból Szolnokon, Szekszárdon és a nagy egyetemvárosok közé tartozó Miskolcon a legolcsóbbak az albérletek, 18-20 százalékosez  az arány.

A budapesti kerületek közül az V. kerület toronymagasan a legdrágább, ugyanis 340 ezer forintos átlagos lakbér mellett az átlagkereset 779 ezer forint volt, ez pedig  44 százalékos arányt tesz ki. A legnagyobb albérletkínálattal rendelkező XI. és XIII. kerületben pedig ugyanez az arány 30 illetve 31 százalék. Ebből a szempontból a legolcsóbb kerület a XV. lett, ahol egy albérlet átlagos bérleti díja a helyi bruttó bér 24 százaléka.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.