Népszava: nem árulta el a kormány, hogy megszünteti-e a családi pótlékot

Ha nem is szűnik meg a családi pótlék, az összege biztosan nem emelkedik.

  • Tornyos Kata

Nem cáfolta a családi pótlék megszüntetésének tervét a Kulturális és Innovációs Minisztérium - írta meg még reggel a Népszava.

A kérdés azt követően vetődött fel, hogy a tárca minisztere, Csák János egy decemberi parlamenti meghallgatáson arra a kérdésre, hogy mikor várható a 2008 óta nem emelt családi pótlék összegének emelése azt válaszolta: „Ha valaki csak segélyen él, és nem a munkaerőpiacról, azt nem tartjuk jó iránynak.”

Ungár Péter, az LMP társelnöke írásban kérdezte meg Csák Jánostól, tervezi-e az Orbán-kormány, hogy megszünteti a családi pótlékot. Vitályos Eszter, a minisztérium államtitkára most reagált a megkeresésre, amiben azt írja:

„a kormány családtámogatási rendszere sokrétű, ennek egészéből nem lehet kiragadni és elszigetelten kezelni a családi pótlékot. A család-és munkaalapú társadalomban hisznek, ezért a segélyezés kiterjesztése helyett különböző támogatásokkal segítik azt, hogy minél több embernek legyen munkája”.

A családi pótlék a gyerek születésétől kezdődően addig jár, amíg a gyerek köznevelési vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytat. A felső életkori határ 20 év. Összege 2008 óta változatlan, 12 200 forinttól 25 900 forintig járhat gyerekenként. Többen is felszólaltak az összeg emelése mellett, de a kormánynak nincsenek ilyen tervei.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.